DSpace Collection:https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/9542024-02-21T05:54:40Z2024-02-21T05:54:40ZA Kárpát-medence talajaiDobos EndreCsoma ZoltánЧома ЗолтанChoma ZoltanMolnár FerencМолнар Федірhttps://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/25592023-05-15T10:57:06Z2022-01-01T00:00:00ZTitle: A Kárpát-medence talajai
Authors: Dobos Endre; Csoma Zoltán; Чома Золтан; Choma Zoltan; Molnár Ferenc; Молнар Федір
Abstract: A talaj – az édesvíz és a bányászati nyersanyagok mellett, melyekben a Kárpátmedence mindig is gazdag volt – századokon át napjainkig az itt élő népek legfontosabb
erőforrása volt, illetve az ma is, és biztos megélhetést jelentett a Magyar Királyságnak és a
Kárpát-medencében található utódállamoknak. A természetföldrajzi és az ebből fakadó
talajtani sokféleség teremtette meg az állattenyésztés, a növénytermesztés és az
erdőgazdálkodás harmonikus egységét, mely az emberek számára az önellátó képességen túl
jelentős exportbevételi forrást is jelentett. A folyószabályozások és lecsapolási munkálatok
előtt az alföldek közel felét a mélyfekvésű területek hidromorf talajtípusain kialakult
extenzív állattenyésztés és rétgazdálkodás uralta, ami a magyar állattenyésztést messze földön
híressé tette. Az Alföld magasabban fekvő területeinek löszön és áthalmozott löszön kialakult
csernozjom-talajtípusai a szántóföldi növénytermesztésnek adtak termékeny alapokat, míg a
szél fújta homokfelszíneken az erdő és a legeltetéses gazdálkodás uralkodott. A hegy- és
dombvidékek változatos erdő- és kőzethatású talajtípusain pedig értelemszerűen
erdőgazdálkodást és az azt kiegészítő állattenyésztést folytattak. Ez az összetettség és
változatosság, az ezzel társuló belső piaci árucsere volt a Magyar Királyság fennmaradásának
és ezeréves történelmének egyik legfontosabb pillére.
Description: https://kmf.uz.ua/wp-content/uploads/2022/08/karpat_medence_foldrajza_e-kiadvany.pdf2022-01-01T00:00:00ZElőzetes eredmények a tavaszi tőzike (Leucojum vernum L.) populációjának állapotáról a PeresbenKohut ErzsébetHöhn MáriaFülöp MátéKopor ZoltánLjubka TiborMolnár FerencTakács GabriellaКогут ЕржебетФіліп МатейКопор ЗолтанЛюбка ТіберійМолнар ФедірТокач ГабріеллаKohut ErzsebetMate Fulophttps://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/14002022-05-25T09:29:58Z2017-01-01T00:00:00ZTitle: Előzetes eredmények a tavaszi tőzike (Leucojum vernum L.) populációjának állapotáról a Peresben
Authors: Kohut Erzsébet; Höhn Mária; Fülöp Máté; Kopor Zoltán; Ljubka Tibor; Molnár Ferenc; Takács Gabriella; Когут Ержебет; Філіп Матей; Копор Золтан; Любка Тіберій; Молнар Федір; Токач Габріелла; Kohut Erzsebet; Mate Fulop
Abstract: A Leucojum vernum L. (Amaryllidaceae) közép-európai hagymás geofiton faj, az IUCN listáján LC nem fenyegetett
(Least Concern), az Ukrán Vörös Könyvben adathiányos (Data Deficient) kategóriával szerepel, ami indokolja a faj
folyamatos megfigyelését.
Jelen cikk célja herbáriumi és irodalmi adatok alapján elkészíteni a faj kárpátaljai előfordulásának pontosított térképét, valamint a Nagydobronyi Vadvédelmi Rezervátum Peres nevű erdőjében (23–24. erdőtag) megtalálható Leucojum vernum populáció állapotának megfigyelése, a populáció egyedszámának és koreloszlásának vizsgálata.
A cikkben bemutatásra kerül a faj kárpátaljai előfordulásának pontosított térképe, ebből 3 új előfordulás. Közlésre
kerül a NVR (Kárpátalja, Ungvári járás) Peresnek nevezett erdőtagjában végzett terepi kutatás eredménye, mely
szerint a populáció növekvő, a vegetatív stádium dominál, egyedsűrűség 75–79 tő/m2.; Резюме. Білоцвіт весняний Leucojum vernum L. (Amaryllidaceae) - це середньоєвропейський багаторічний вид, геофіт.
У списку IUCN (МСОП) віднесений до категорії «під невеликою загрозою» (Least Concern, LC), також занесений
до Червоної книги України з природоохоронним статусом - «неоціненний», що обґрунтовує необхідність моніторингу популяції.
Мета нашої публікації – інвентаризація місцезростань виду Leucojum vernum у Закарпатській області на підставі літературних, гербарних і власних даних. Спостереження за станом популяції відбувалося у 23-24-му кварталі
Великодобронського Заказника, у лісі «Переш» (Закарпатська область, Ужгородський район).
Також подаємо картографічне відображення місцезростань виду Leucojum vernum у Закарпатті. Відмічено
три новознайдених місцезростання цього виду. Проведено аналіз онтогенетичної структури популяції та
її щільність.
У результаті досліджень можемо стверджувати, що популяція зростає, переважає вегетативний стан,
щільність популяцій становить 75-79 рослин/м2.
Description: https://kmf.uz.ua/wp-content/uploads/2018/02/Limes2018.pdf; https://opac3.brff.monguz.hu:443/hu/record/-/record/bibBRF000057102017-01-01T00:00:00Z