DSpace Collection:
https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/575
2024-03-28T11:40:39ZDeveloping Competences in Future Primary School Teachers under the Conditions of Teacher Education Standardization: A Theoretical Review
https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/1914
Title: Developing Competences in Future Primary School Teachers under the Conditions of Teacher Education Standardization: A Theoretical Review
Authors: Tetiana Zaporozhchenko; Тетяна Запорожченко; Olena Dutko; Олена Дутко; Opachko Magdalena; Опачко Магдалина; Nadiia Skrypnyk; Надія Скрипник; Depchynska Ivetta; Депчинська Іветта; Depcsinszka Ivett; Tamara Turchyn; Тамара Турчин
Abstract: Abstract. Mathematical competence plays an essential role among subject-specific competences of primary school teachers. One should be able to think mathematically, understand mathematical proofs, communicate in “the language of mathematics” and use appropriate codification resources, which makes the concept of mathematical competence rather vital. The concept of primary school teachers’ mathematical competence can be specified through its structure. In this regard, this article analyzes scientific approaches to determining the components of this phenomenon. The structure of future primary school teachers’ mathematical competence is viewed as a system of the following components: motivational-axiological, cognitive, activity-related, communicative, reflexive-creative. It must be noted that the process of developing the structure of this competence and its components, especially content- and activity-related ones, required the authors of the article to analyze regulatory documents and syllabi of the mathematics course of six higher education institutions (HEIs) in Ukraine. All the analyzed syllabi indicate which knowledge, skills and abilities future graduates should possess. The chosen HEIs distribute academic workload differently; at the same time, the content of educational material to be studied is almost identical.; Резюме. Серед предметних компетентностей вчителя початкових класів суттєву роль відіграє математична компетентність. Потрібно вміти мислити математично, розуміти математичні докази, спілкуватися «мовою математики» та використовувати відповідні кодифікаційні ресурси, що робить концепцію математичної компетентності досить важливою. Через її структуру можна конкретизувати поняття математичної компетентності вчителя початкової школи. У зв’язку з цим у даній статті аналізуються наукові підходи до визначення складових цього явища. Структуру математичної компетентності майбутніх учителів початкової школи розглядають як систему таких компонентів: мотиваційно-аксіологічного, когнітивного, діяльнісного, комунікативного, рефлексивно-творчого. Слід зазначити, що процес розробки структури цієї компетентності та її компонентів, особливо змістовно-діяльнісного, вимагав від авторів статті аналізу нормативних документів та програм курсу математики шести вищих навчальних закладів (ВНЗ ) в Україні. Усі проаналізовані програми свідчать про те, якими знаннями, уміннями та навичками повинні володіти майбутні випускники. Вибрані ВНЗ по-різному розподіляють навчальне навантаження; при цьому зміст навчального матеріалу, що вивчається, практично ідентичний.; A matematikai kompetencia alapvető szerepet játszik az általános iskolai tanárok tantárgyi kompetenciái között. Tudni kell matematikailag gondolkodni, megérteni a matematikai bizonyításokat, a „matematika nyelvén” kommunikálni, megfelelő kodifikációs forrásokat használni, ami a matematikai kompetencia fogalmát igen fontossá teszi. Az általános iskolai tanárok matematikai kompetenciájának fogalma a szerkezetén keresztül pontosítható. Ebben a tekintetben ez a cikk a jelenség összetevőinek meghatározására szolgáló tudományos megközelítéseket elemzi. A leendő általános iskolai tanárok matematikai kompetenciájának szerkezetét a következő összetevők rendszereként tekintjük: motivációs-axiológiai, kognitív, tevékenységhez kapcsolódó, kommunikatív, reflexív-kreatív. Megjegyzendő, hogy e kompetencia szerkezetének és összetevőinek – különösen a tartalmi és tevékenységi vonatkozásúak – kialakításának folyamata hat felsőoktatási intézmény (FOK) matematika szakának szabályozási dokumentumainak és tananyagainak elemzését követelte meg a cikk szerzőitől. ) Ukrajnában. Valamennyi elemzett tanterv jelzi, hogy a leendő diplomásoknak milyen ismeretekkel, készségekkel és képességekkel kell rendelkezniük. A kiválasztott felsőoktatási intézmények eltérően osztják el a tudományos munkaterhelést; ugyanakkor a tanulmányozandó oktatási anyagok tartalma szinte azonos.2022-01-01T00:00:00ZФормування іншомовної комунікативної компетентності студентів у процесі вивчення іноземної мови
https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/1913
Title: Формування іншомовної комунікативної компетентності студентів у процесі вивчення іноземної мови
Authors: Лозинська Людмила; Lozynska Liudmyla; Курах Наталія; Kurakh Natalia; Депчинська Іветта; Depchynska Ivetta; Depcsinszka Ivett
Abstract: Abstract. The article examines the content and features of the formation of students' foreign language communicative competence in the process of learning a foreign language. It has been proven that in the century of globalization and integration, knowledge of foreign languages plays one of the important roles in professional and personal growth. Foreign language communicative competence includes not only the use of basic vocabulary, but also knowledge of professional colloquial phrases, ideas about culture, laws and behavior of other peoples. This is especially relevant in modern society, which at present is much more mobile and has international contacts at all levels. Foreign languages have the ability to develop thinking, to raise both the educational and cultural level of students. The work analyzes the content of the concepts of "competence" and "foreign language communicative competence". Three key components of foreign language communication are singled out competencies, in particular, gnostic, communicative and emotional. It is proved that under foreign language communicative competence should be understood as a special kind of professional competences; ability and readiness to acquire subject, scientific knowledge in professional communication in a foreign language.; Резюме. У статті розглянуто зміст та особливості формування іншомовної комунікативної компетентності студентів в процесі вивчення іноземної мови. Доведено, що в столітті глобалізації та інтеграції одну з важливих ролей в професійному та особистісному зростанні відіграє знання іноземних мов. Іншомовна комунікативна компетентність включає в себе не тільки використання базової лексики, але й знання професійних розмовних фраз, уявлення про культуру, закони та поведінку інших народів. Це має особливу актуальність в сучасному суспільстві, яке на даний час є значно мобільнішим та має міжнародні контакти всіх рівнів. Іноземні мови мають здатність розвивати мислення, підвищувати як освітній, так і культурний рівень студентів. В роботі проаналізовано зміст понять «компетентність» та «іншомовна комунікативна компетентність». Виокремлено три ключових компоненти іншомовної комунікативної компетентності, зокрема, гностичний, комунікативний та емоційний. Доведено, що під іншомовною комунікативною компетентністю потрібно розуміти особливий вид професійних компетентностей; здатність й готовність до набуття предметних, наукових знань в професійному спілкуванні іноземною мовою.; A cikk az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia kialakításának tartalmát és jellemzőit vizsgálja
az idegennyelv-tanulási folyamatban részt vevő diákok körében. Bebizonyosodott, hogy a globalizáció és az integráció századában a szakmai és személyes fejlődésben az egyik fontos szerepet az idegen nyelvek ismerete tölti be. Külföldi A nyelvi kommunikációs kompetencia nemcsak az alapszókincs használatát foglalja magában, hanem a szakmai ismereteket is köznyelvi kifejezések, gondolatok más népek kultúrájáról, törvényeiről és viselkedéséről.
Description: The article considers the content and features of the formation of foreign language communicative competence of students in the process of learning a foreign language. It is proved that in the century of globalization and integration one of the important roles in professional and personal growth is played by knowledge of foreign languages. Foreign language communicative competence includes not only the use of basic vocabulary, but also knowledge of professional colloquial phrases, ideas about the culture, laws and behavior of other peoples. This is especially relevant in modern society, which is currently much more mobile and has international contacts at all levels. Foreign languages have the ability to develop thinking, raise both the educational and cultural level of students. The content of the concepts "competence" and "foreign language communicative competence" is analyzed in the work. Three key components of foreign language communicative competence have been identified, in particular, gnostic, communicative and emotional. It is proved that foreign language communicative competence should be understood as a special type of professional competences; ability and readiness to acquire subject, scientific knowledge in professional communication in a foreign language.2022-01-01T00:00:00ZProblems of development of schooling in Pidkarpatska Rus in the period of Czechoslovakia
https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/1911
Title: Problems of development of schooling in Pidkarpatska Rus in the period of Czechoslovakia
Authors: Depchynska Ivetta; Depcsinszka Ivett; Депчинська Іветта
Abstract: Abstract. The period of Transcarpathia’s membership in democratic Czechoslovakia was a time of rise and development of all parts of public life, when favorable conditions for the development of education in the region were formed. During this period, the inhabitants of the region went through a difficult path of evolution of consciousness, which ended with the assertion of the national identity of Transcarpathians. In our deep conviction, humanitarian education played an important role in the process of such transformation of consciousness, the development of the content of which took place against the background of the Ukrainian language as the state language, gradually being filled with axiological, regional, multicultural and local aspects.; Резюме. У статті автор розглядає проблеми розвитку шкільної справи на Підкарпатській Русі в період Чехословаччини. Звернення до історичного періоду перебування Закарпаття в складі Чехословаччини (1919–1939 рр.) зумовлене усвідомленням цінного досвіду щодо цілей, змісту, практики, методів та форм гуманістичного виховання учнів. У контексті реформування сучасної загальноосвітньої школи актуальним є накопичений протягом десятиліть педагогічний досвід, зокрема щодо діяльності початкової та середньої школи. Адже для вирішення низки освітніх труднощів, чехословацькою владою було запроваджено низку освітньо-організаційних реформ: одержавлення, розширення мережі шкіл, уведення обов’язкового восьмирічного навчання, створення народних та горожанських шкіл із навчанням рідною мовою, забезпечення умов для підготовки вчителів до роботи в національних школах, освіта для дорослих тощо. Слід
зауважити, що у визначений період на Закарпатті педагогам було дуже складно здобути матеріал для роботи з учнями. Заклади освіти не були забезпечені відповідною методичною літературою, підручниками, посібниками, зошитами та наочністю. А стан шкільних приміщень, частина з яких була зруйнована, окремі класи, а подекуди й цілі школи, приведені в непридатний стан – всі ці труднощі доводилося долати у процесі розбудови шкільної справи. Частина населення, на жаль, ще не розуміла значення навчання дітей, і тому нерідко свідомо не відпускала їх до школи. Серед основних проблем освіти того часу було і збереження здоров’я дітей, оскільки багато шкіл, які залишилися після війни, не відповідали санітарно-гігієнічним вимогам, не вистачало вчителів, шкільного приладдя тощо. Тому вивчення й актуалізація творчої спадщини попередніх поколінь, важливих історичних подій, труднощів, з якими зіткнулися закарпатці на початку ХХ століття, дозволяють забезпечити єдність і наступність історико-педагогічного процесу.; Kárpátalja demokratikus Csehszlovákiához való csatlakozásának időszaka a közélet minden részének felemelkedése és fejlődése volt, amikor a térség oktatásának fejlődéséhez kedvező feltételek alakultak ki. Ebben az időszakban a térség lakói a tudatfejlődés nehéz útját járták be, amely a kárpátaljai nemzeti identitás érvényesülésével ért véget. Mély meggyőződésünk szerint a humanitárius oktatás fontos szerepet játszott abban a tudatalatti átalakulás folyamatában, amelynek tartalmi fejlődése az ukrán nyelv mint államnyelv hátterében zajlott, fokozatosan megtelve regionális, multikulturális és helyi szempontokkal.2021-01-01T00:00:00ZLiterary activity of writers of Pidkarpatska Rus as a considerable factor in the development of the content of school humanitarian education and cultural development of the population at the beginning of the XX century
https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/1910
Title: Literary activity of writers of Pidkarpatska Rus as a considerable factor in the development of the content of school humanitarian education and cultural development of the population at the beginning of the XX century
Authors: Depchynska Ivetta; Depcsinszka Ivett; Депчинська Іветта
Abstract: Abstract. In the article the author reveals the problem of the development of literary work of writers, teachers in Pidkarpatska Rus in the period of Czechoslovakia as an important factor in the development of the content of school humanitarian education at the beginning of the XX century. The concept of humanitarian education reflects the level of social development, the system of basic humanitarian values: the value of the individual, the value of human life, moral and spiritual values, ideas about which give philosophical generalizations, psychological and pedagogical theory and practice. And as a system of knowledge, this concept reflects the totality of knowledge in the field of social sciences and related skills. In our opinion, among the disciplines of the humanities, literature is of particular importance as the art of speech, a way of forming a general human culture, its moral orientations, values, key educational competencies. In this context, the experience of building a democratic society in Transcarpathia in the interwar period (1919-1939), as well as the development of education at that time is very relevant.; A cikkben a szerző feltárja a kárpátaljai írók, tanárok irodalmi munkásságának fejlődésének problémáját Csehszlovákia időszakában, mint az iskolai humanitárius oktatásfejlesztés fontos tényezője
a XX. század elején. A humanitárius oktatás fogalma tükrözi a társadalmi fejlettség szintjét, az alapvető humanitárius értékrendet: a az egyén értéke, az emberi élet értéke, az erkölcsi és szellemi értékek, amelyekről az elképzelések filozófiai általánosításokat adnak, pszichológiai és pedagógiai
elmélet és gyakorlat. Ez a fogalom pedig tudásrendszerként a teljességet tükrözi a társadalomtudományi ismeretek és a kapcsolódó készségek területén.; Резюме. У статті автор розкриває проблему розвитку літературної діяльності письменників Підкарпатської Русі в період Чехословаччини як важливого чинника розвитку змісту шкільної гуманітарної освіти та культурного розвитку населення на початку ХХ ст. Поняття гуманітарної освіти відображає рівень розвитку суспільства, систему основних гуманітарних цінностей: цінність особистості, людського життя, культури, морально-духовні цінності, уявлення про які дають філософські узагальнення, психолого-педагогічна теорія і практика. І як система знань це поняття відображає сукупність знань у галузі суспільних наук та пов’язаних з ними навичок.2022-01-01T00:00:00Z