DSpace Collection:
https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/838
2024-03-28T17:40:22ZA kommunista rezsim jogsértései Kárpátalján (1944-1953)
https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/3467
Title: A kommunista rezsim jogsértései Kárpátalján (1944-1953)
Authors: Molnár D. Erzsébet; Молнар Д. Єлизавета; Yelyzaveta Molnar D.
Abstract: Kárpátalja, a történelmi Magyarország Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros
megyéiből 1919-ben létrejövő közigazgatási egység a 20. század első
felében több államalakulat részét képezte: 1919-ben Csehszlovákia szerezte meg, majd 1938-1939-ben visszakerült Magyarországhoz, 1944 őszén
pedig a szovjet megszállás következett, illetve a Szovjetunió bekebelezte.
A gyakori hatalomváltások a régió perifériális jellege okán, nagyhatalmi
politikai döntések következtében mentek végbe, az itt élők megkérdezése
nélkül, akiknek mindig alkalmazkodni kellett az új államhatalom politikai
rendszeréhez.2023-01-01T00:00:00ZKárpátalja az államszocializmus idõszakában. Megszállás és bekebelezés
https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/3466
Title: Kárpátalja az államszocializmus idõszakában. Megszállás és bekebelezés
Authors: Molnár D. Erzsébet; Молнар Д. Єлизавета; Yelyzaveta Molnar D.
Abstract: Kárpátalja, hivatalos néven Kárpátontúli terület, 1946 januárjától tartozik a Szovjetunióhoz, ekkor jön létre az új közigazgatási egység Kárpátontúli terület néven. Ennek
elõtte, 1944 novembere és 1946 januárja között a régió Kárpátontúli Ukrajna néven ismert pszeudoállamként létezett. Mivel azonban az államszocializmus kialakulásához vezetõ út már az 1944. októberi szovjet megszálláskor megkezdõdik, számos, a korszakot
meghatározó, az etnikai és társadalmi térszerkezetet átalakító intézkedés születik, vagy
veszi kezdetét ebben az idõben, illetve a párt- és államhatalmi intézményhálózat duális
szervezése is megfigyelhetõ, jelen tanulmányban is érintjük az 1944 õszétõl kezdõdõ folyamatokat, a kárpátaljai magyarságot pozícionálva a középpontba. A szovjet bekebelezés azért is jelentett korábban nem tapasztalt mértékû fordulatot
Kárpátalja történetében, mivel a terület 1944-ig társadalmi, gazdasági és kulturális értelemben is Közép-Európához, azon belül a Kárpát-medencéhez tartozott, azonban az
1944-es államfordulattal egy diktatórikus, osztályalapon szervezõdõ és társadalmi jogfosztáson alapuló birodalom részévé vált, egy olyan totalitárius birodalom részévé, amelyeknek fõ jellemzõi Hannah Arendt,1 Zbigniew Brezinski vagy Carl Friedrich2 szerint a
diktátor vezette egyetlen tömegpárt, az állami terror, a központosított tervgazdálkodás.2023-01-01T00:00:00ZA késő sztálinizmus egyházpolitikájának sajátosságai a Szovjetunióban és a kárpátaljai reformátusok
https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/3465
Title: A késő sztálinizmus egyházpolitikájának sajátosságai a Szovjetunióban és a kárpátaljai reformátusok
Authors: Szamborovszkyné Nagy Ibolya; Самборовскі-Нодь Ібоя; Ibolya Szamborovszky-Nagy; Molnár D. Erzsébet; Молнар Д. Єлизавета; Yelyzaveta Molnar D.
Abstract: A késő sztálinizmus időszaka a Szovjetunióban a második világháború utáni
1944 és 1953 közötti éveket jelöli. Ez (részben) ambivalens időszak, mivel a világégés lezárását követően a sztálini vezetés kivárt, mert nem volt egyértelmű, hová
mozdul tovább nyugati szövetségeseivel kapcsolata. A belpolitikában az irányítók
között ugyanúgy ott voltak a reformokat pártoló mérsékeltek, mint a harmincas
évekhez visszatérni kívánó konzervatívok.
1
Ez a felemás állapot a gazdaságban és
az állami irányításban is megjelent. Mindez az újonnan a Szovjetunióhoz csatolt
területeken is megnyilvánult, mivel egyrészről szerették volna megnyerni maguknak az ott élőket, másrészről a társadalom megfélemlítése is jellemző sajátossága
volt az időszaknak. Tanulmányunk célja, hogy vázoljuk a második világháború utáni időszakban
a szovjet állam egyházpolitikájának irányvonalait, tetten érhető sajátosságait.
Eközben kitérünk az ideológiai, politikai mozgatórugók változásaira, amelyek
a szovjet birodalmi bürokráciának az egyházakhoz történő viszonyulását befolyásolták, módosították és determinálták. Mindemellett vázoljuk a kárpátaljai régióban 1944 után lezajlott gyökeres egyházi átalakításokat, melyeket a Kárpát-medencébe betüremkedett szovjet hatalom kíméletlenül és leplezetlenül erőszakolt
rá az ott talált történelmi egyházakra. Ezen túl bemutatjuk a vidék református
közössége életének alakulását az új államhatalommal történt elsődleges kapcsolatfelvételtől a sztálini egyeduralom végéig.; Abstract. The period of the late Stalinism in the Soviet Union marks the years between 1944 and 1953 after the World War II. This was a (partially) ambivalent period, since after the World War II, the Stalinist leadership waited, because it was not clear how its relationship with its West-ern allies would continue to develop. In the domestic politics there were moderates who favored reforms, as well as conservatives who wanted to return to the 1930s. This phenomenon also appeared in the economy and in state management. This duality was also manifested in the territories newly annexed to the Soviet Union, since on the one hand they wanted to gain the trust of the people living there, on the other hand the intimidation of society was also a characteristic feature of the period. The aim of our study is to outline the directions of the church policy of the Soviet state in the period after the Second World War, as well as its observable characteristics. In the meantime, we discuss the changes in the ideological and political driving forces that influenced, modified and determined the attitude of the Soviet imperial bureaucracy towards the churches. In addition, we outline the radical ecclesiastical transformations that took place in the Transcarpathian region after 1944, which the Soviet power – that invaded the Carpathian basin mercilessly and in an undisguised manner – imposed on the historical churches found there. Finally we present the development ofthe life of the Reformed community in the region from its initial contact with the new state power to the end of Stalin’s dictatorship.2023-01-01T00:00:00ZUkrajnai menekültválság és a belső menekültek helyzete a Beregszászi járás határ menti településein 2022-ben
https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/3464
Title: Ukrajnai menekültválság és a belső menekültek helyzete a Beregszászi járás határ menti településein 2022-ben
Authors: Molnár D. Erzsébet; Молнар Д. Єлизавета; Yelyzaveta Molnar D.; Pallay Katalin; Поллоі Каталін; Molnár D. István; Молнар Д. Стефан; Stefan Molnar D.; Darcsi Karolina; Дорчі Кароліна
Abstract: A 2022. február 24-én Ukrajna ellen indított oroszországi háborús agresszió
nem csak Ukrajna politikai, társadalmi, gazdasági helyzetére mért kegyetlen csapást, de
európai, sőt világviszonylatban is példátlanul negatív hatást gyakorolt a gazdasági, politikai,
kulturális, demográai folyamatokra. A harcok kezdetével az érintett területekről
jelentős számú civil menekült biztonságosabb, főként nyugat-ukrajnai területekre. A menekülők
jelentős része továbbment Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia
irányába, számos belső menekült tartózkodik azonban Kárpátalján. Ők nem akarják elhagyni
Ukrajnát, mert valamelyik családtagjuk részt vesz a harcokban, nincs hová menniük,
vagy ragaszkodnak országukhoz. Ezen menekülők számára – külföldi támogatás és a
nemzetközi segélyszervezetek közreműködésével – a kárpátaljai helyi önkormányzatok
és civil szervezetek biztosítanak ideiglenes szállást, ellátást, szociális szolgáltatásokat. Jelentős
számú menekült érkezett kárpátaljai, magyarok által lakott településekre is, annak
ellenére, hogy az utóbbi években erőteljes magyarellenes kampány zajlott a kárpátaljai
magyar kisebbséggel szemben.
Jelen tanulmány egy 2022 májusa és augusztusa között végzett kutatás eredményeit
mutatja be, melynek egyik elsődleges célkitűzése volt a kárpátaljai magyar településekre
érkező belső menekültek számának, nemi és korösszetételének felmérése. A kutatás további célja az volt, hogy megkérdezzük a Kárpátalja magyarlakta településeire
érkezőket további terveikről, az itt tartózkodásuk idején szerzett pozitív és negatív tapasztalatokról,
vagy arról, hogy mi a véleményük Kárpátalja határ menti részének soknemzetiségű
képéről.
A tanulmány első részében a belső menekültügy általános és alapvető jellegzetességei
alapján elhelyezzük Ukrajnát a leginkább érintett országok sorában, majd összefoglalóan
bemutatjuk Ukrajna lakosságszámának alakulását az utóbbi három évtizedben,
illetve vizsgáljuk a háború ukrajnai menekültjeinek Európán és országhatárokon belüli
eloszlását. A tanulmány második részében a Beregszászi járás határ menti településeire
érkezett 215 belső menekült által kitöltött kérdőív eredményeit elemezzük.; Abstract. Russia's war aggression against Ukraine on February 24, 2022 not only dealt a cruel blow to
Ukraine's political, social, and economic situation, but also had unprecedented negative impact on
economic, political, cultural and demographic processes in Europe and in the world. With the beginning
of the ghting, a signicant number of civilians ed from the aected areas to safer destinations,
mainly in western Ukraine. A signicant part of the refugees went on to Poland, Hungary, Romania
and Slovakia. However, many internally displaced people (IDP) in Transcarpathia do not want to leave
Ukraine because one of their family members is involved in the ghting or they have nowhere to go or
they simply cling to their country. Transcarpathian local governments and civil organizations provide
temporary accommodation, food, and social services for these IDP through foreign support and the
cooperation of international aid organizations. A signicant number of IDP also arrived in the
settlements inhabited by Transcarpathian Hungarians, despite the fact that in recent years there has
been a strong anti-Hungarian campaign against the Transcarpathian Hungarian minority.
This study presents the results of a research carried out between May and August 2022. One of
the primary objectives of it was to assess the number, gender and age composition of internal refugees
arriving in Hungarian settlements in Transcarpathia. The aim of the research was also to ask those
arriving in the Hungarian-inhabited settlements of Transcarpathia about their future plans, about the
positive and negative experiences gained during their stay here, or what their opinion is about the
multi-ethnic image of the border area of Transcarpathia. The rst part of the study provides a brief
summary of the evolution of Ukraine's population over the past three decades and discusses the
distribution of Ukrainian war refugees within Europe and within the country's borders. In the second
half of the study, the results of the questionnaire lled out by 215 internally displaced persons who arrived
in the border settlements of the Berehove district are presented.
Description: Tartalomjegyzék: https://discussionpapers.rkk.hu/index.php/TeT/issue/view/459
Szerkesztőség: https://discussionpapers.rkk.hu/index.php/TeT/about/editorialTeam2023-01-01T00:00:00Z