DSpace Collection:
https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/910
2024-03-28T21:28:22ZTurisztikai imázselemzés Kárpátalján magyarországi és ukrajnai turisták körében a Covid-19 küszöbén
https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/3358
Title: Turisztikai imázselemzés Kárpátalján magyarországi és ukrajnai turisták körében a Covid-19 küszöbén
Authors: Oláh Natália; Олаг Наталія; Szalai Katalin; Gönczy Sándor; Генці Шандор; Lontai-Szilágyi Zsuzsanna
Abstract: Az Ukrajnát ért brutális orosz agresszió felborította és átrendezte az ország társadalmi-gazdasági viszonyait.
A Covid19-járvány negatív hatásait is ellensúlyozandó, az újjáépítés egyik fontos eleme lehet a tercier szektor
adóbevételeiből származó jövedelem. A kárpátaljai gazdaságban kiemelt fontossága van a turizmusnak, a jó
imázs megteremtése a jelenlegi helyzetben kiemelt jelentőséggel bír. Az ágazat fejlesztéséhez egyaránt fontos a
desztináció kínálati és a keresleti oldalát jellemző tendenciák ismerete. A (potenciális) fogyasztók utazási döntését a
fogadóterületről kialakult imázs nagyban befolyásolja, ezért annak vizsgálata szükségszerű. Ehhez szolgál adatokkal
jelen kutatás. Kérdőíves felméréssel vizsgáltuk Kárpátalja imázsát a 2017-2021 között Beregszászba érkező belföldi
és magyarországi turisták körében, véletlenszerű mintavétellel. Noha a minta nem reprezentatív, a válaszadók magas
száma (994 fő) miatt az eredmények útmutatást jelenthetnek a desztinációban történő turisztikai termékfejlesztéshez
és a marketingkommunikációs tevékenységhez.
A felmérésben résztvevők mintegy 60 %-a nő volt. Az ukrajnaiak esetében főleg a 36 – 55 év közötti, míg a
magyarországiaknál az 55 év feletti korosztály alkotja a válaszadók többségét. Mindkét célcsoportra jellemző, hogy főleg
felsőfokú végzettséggel rendelkező nyugdíjasok alkotják. A magyarországiak döntő többsége kirándulni és túrázni, míg az
ukrajnaiak meghatározó rétege gyógyüdülés céljából érkezett Kárpátaljára. Az Ukrajnából érkezettek főleg Kárpátalja
ásvány- és gyógyvizeiről rendelkeztek előzetes ismeretekkel, míg a Magyarországiak a természeti látnivalókról,
az építészeti és népművészeti értékekről. Mindkét vizsgált csoport ismeri a desztinácó legfontosabb attrakcióit. Az
ukrajnaiak látogatásra ajánlják a kárpátaljai történelmi emlékhelyeket, természeti értékeket és az épített örökséget. A
magyarországiak esetében annyi különbség van, hogy az első három helyen a történelmi emlékhelyek és az épített örökség
mellett a Vereckei-hágó szerepel. A kutatásunk legfontosabb eredménye, hogy a megkérdezettek semmilyen negatív jelzőt
nem társítanak a desztinációhoz. A vizsgált turisták 95,6 %-a pozitív tapasztalatokkal tért haza.; Резюме. Жорстока російська агресія проти України порушила та перелаштувала соціально-економічні умови країни. Надходження від податків третинного сектору можуть стати одним із важливих елементів реконструкції для компенсації негативних наслідків пандемії Covid-19. Туризм має особливе значення в економіці
Закарпаття, створення гарного іміджу в нинішній ситуації є особливо важливим. Знання тенденцій, що
характеризують сторону пропозиції та сторони попиту країни призначення, однаково важливо для розвитку сектору. На рішення щодо подорожі (потенційних) споживачів значною мірою впливає імідж зони прийому, тому його необхідно дослідити. Дане дослідження має на меті допомогти у вирішенні цього питання.
Було досліджено імідж Закарпаття серед вітчизняних та угорських туристів, які приїжджали до Берегова
у 2017-2021 роках, за допомогою анкетного опитування випадкової вибірки. Незважаючи на те, що вибірка не є репрезентативною, через велику кількість респондентів (994 особи), результати можуть стати
вказівками для розробки туристичного продукту та маркетингової комунікаційної діяльності в дестинації.
У результаті опитування виявлено, що близько 60% з досліджуваних цільових груп становлять жінки.
Серед вітчизняних туристів більшість респондентів віком від 36 до 55 років, а серед угорських – старше
55 років. Обидві цільові групи характеризуються тим, що переважно складаються з пенсіонерів з вищою
освітою. Переважна більшість угорців їздить на екскурсії та в походи, а більшість українців приїжджає
на Закарпаття на лікувальний відпочинок. Вітчизняні туристи, в основному мали попередні знання про
природні лікувальні ресурси Закарпаття, а туристи з Угорщини – про природні пам’ятки, архітектурні
цінності та нематеріальну спадщину. Обидві досліджені групи знають найважливіші визначні пам'ятки
місця призначення. Вітчизняні туристи рекомендують відвідати закарпатські історичні пам’ятки та природні цінності. Різниця у відповідях вітчизняних та угорських туристів полягає тільки в тому, що туристи
з Угорщини виокремили Верецький перевал, як окремий пункт призначення, а не віднесли до культурної спадщини регіону. Найважливішим результатом нашого дослідження є те, що респонденти не асоціюють негативні прикметники з пунктом призначення. 95,6% опитаних респондентів відзначили позитивний досвід
перебування у регіоні.; Abstract. Russia's brutal aggression against Ukraine has upset and rearranged the socio-economic relations in the country.
To counterbalance the negative effects of the Covid19 pandemic, tax revenues from the tertiary sector can be an
important element of reconstruction. Tourism is of particular importance for the economy of Transcarpathia, and
creating a good image is a priority in the current situation. Knowledge of both supply and demand trends in the
destination is important for the development of the sector. The image of a destination has a major influence on the
travel decisions of (potential) consumers and should therefore be examined. This research provides data for this
purpose. To investigate the image of Transcarpathia among domestic and Hungarian tourists arriving in Berehove
between 2017 and 2021, a questionnaire survey was conducted on a random sample. Although the sample is not
representative, due to the high number of respondents (994), the results can provide guidance for tourism product
development and marketing communication activities of the destination.
60% of the survey respondents were women. In the case of tourists from Ukraine, the majority of respondents were
aged between 36 and 55, while from Hungary the majority of respondents were aged 55 and over. Both target groups
are mainly composed of pensioners with higher education. The vast majority of Hungarians came to Transcarpathia
for hiking and trekking, while the majority of tourists from Ukraine for health reasons. Those from Ukraine mainly
had some previous knowledge of the mineral and thermal waters of Transcarpathia, while those from Hungary had
some knowledge of the natural attractions, architecture and folk art. Both groups surveyed were familiar with the
main attractions of the destination. Tourists from Ukraine recommend visiting the historical sites, natural values
and built heritage of Transcarpathia. For Hungarians, the difference is that the Veretskyi Pass is in the top three,
along with historical sites and built heritage. The most important result of our research is that the respondents do not
associate any negative adjectives with the destination. 95.6% of the tourists surveyed returned home with a positive
experience.2024-01-01T00:00:00ZA nagymuzsalyi aranybánya meddőinek hatása a felszín alatti vizekre
https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/3349
Title: A nagymuzsalyi aranybánya meddőinek hatása a felszín alatti vizekre
Authors: Vince Tímea; Вінце Тімео; Csoma Zoltán; Чома Золтан; Choma Zoltan; Molnár D. István; Молнар Д. Стефан; Stefan Molnar D.; Gönczy Sándor; Генці Шандор
Abstract: A bányászat számos káros környezeti hatással jár: a talaj eltávolítása, meddő anyag felhalmozása, a természetes élővilág eltávolítása, a felszíni lefolyási viszonyok megváltozása, tájképrombolás stb. A meddő felhalmozása révén, az oxigénnel érintkező kőzetanyag oxidációja megy végbe. A meddőn keresztüláramló és eközben savas oldattá váló csurgalékvizek igen agresszívek, amelyek nehézfémeket oldhatnak ki különböző fémvegyületekből (Kerényi 2003; Modoi et al. 2014). A szennyezőanyagok beszivároghatnak a talajvízbe, vagy lefolyás révén eljuthatnak a felszíni vizekbe, mindezek során felhalmozódhatnak, adszorbeálódhatnak, átalakulhatnak, oldódhatnak stb. Ha eljutnak valamelyik ivóvízbázisba komoly veszélyforrást jelentenek az ott lakók számára (Modoi et al. 2014; Sun et al. 2010). Igaz ugyan, hogy a nehézfémek egy része létfontosságú a növények, az állatok és az ember életfolyamataiban (pl., Co, Cu, Fe, Mn, Zn), hiszen természetes komponensként is jelen vannak a talajokban és a vizekben, más részük azonban nélkülözhető, sőt toxikus (pl. Pb, Cd, Hg). Ugyanakkor nagy koncentrációban az esszenciális mikroelemek is toxikus hatásúak lehetnek (Kádár 1991; Kátai 2011).; Abstract. The gold mine in Nagymuzsaly has been known for a long time for its gold resources. Mining is periodically restart in the area, as evidenced by a series of dumps accumulated around Beregszász and Nagymuzsaly but environmental issues were mostly not addressed. The aim of our study is to draw attention to the vulnerability of the population, the wildlife and the environment in the mining area. During the study, pH, electrical conductivity, nitrate content and some heavy metal concentrations (Cd, Co, Pb, Mn, Zn, Cu, Ni, Fe, Cr) were measured in the water samples of 11 dug wells. On the basis of the examined water samples, the heavy metal content of the groundwater was increased in some parts of the area. The Cd and Cr content exceeded the limit in some sampling points. The intermittent draining streams from the waste rock show a significant heavy metal enrichment.2019-01-01T00:00:00ZA kárpátaljai magyarság turizmusfejlesztési stratégiája
https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/3274
Title: A kárpátaljai magyarság turizmusfejlesztési stratégiája
Authors: Berghauer Sándor; Бергхауер Олександр; Fodor Gyula; Фодор Дюло; Gönczy Sándor; Генці Шандор; Karmacsi Zoltán; Кормочі Золтан; Lontai-Szilágyi Zsuzsanna; Sass Enikő; Шаш Еники; Tarpai József; Торпоі Йосип; Tóth Attila; Товт Атілла
Abstract: A kárpátaljai magyarság turizmusfejlesztési stratégiáját (a továbbiakban:
turisztikai stratégia) az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ megbízásából a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács (KMTT) szakemberei dolgozták
ki. A turisztikai stratégia elvi alapjait a 2014-ben elkészült Egán Ede-terv képezi,
amelynek hangsúlya és alapcélja „a kárpátaljai magyar nemzetrész fenntartható
gazdasági felemelkedése, anyagi jólétének növelése, szellemi, kulturális javainak
gyarapítása, életminőségének javítása, természeti környezetének megőrzése”. Jelen
turisztikai stratégia fókuszában a kárpátaljai magyarság élettere áll, és elsősorban
a családi gazdaságok, a mikro-, kis- és középvállalatok, továbbá a humánerőforrás
fejlesztését célozza meg.
Description: http://real.mtak.hu/1089392019-01-01T00:00:00ZPaleohidrológia. Tankönyv természettudományi, földtudomány, környezettudomány, biológia, földrajz, geográfus szakos hallgatók részére
https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/3273
Title: Paleohidrológia. Tankönyv természettudományi, földtudomány, környezettudomány, biológia, földrajz, geográfus szakos hallgatók részére
Authors: Sümegi Pál; Törőcsik Tünde; Gönczy Sándor; Генці Шандор; Papucs András
Abstract: A jelenlegi környezeti válság egyik legsúlyosabb része a világtengereket, a szárazföldön kialakult édesvízi rendszereket, köztük a gleccsereket, szárazföldi jégtakarókat, tavakat, lápokat érinti. Éppen ezért az előadás célja, hogy a hallgatók áttekintő ismeretek birtokába jussanak a bolyónk paleohidrológiai rendszereinek kialakulásáról, természetes fejlődéséről és ennek a fejlődéstörténetnek a rekonstrukcióját lehetővé tevő geológiai és őslénytani tényezőkről. A paleohidrológiai ismeretek elmélyítik a Föld hidroszféra, atmoszféra és az egykori bioszféra kialakulását és kapcsolatát, és ennek nyomán a hallgatók képessé válnak a hosszú távú környezeti összefüggések, kölcsönhatások megértésére. Megismerik a paleohidrológiai kutatás speciális kutatási módszereit és fogalmi rendszerét, valamint a paleohidrológiai változások hátterét és a legfontosabb környezetet jelző geoindikátor elemeket és paleobiológiai csoportokat. Megismerik a paleohidrológiai eseményeket, amelyek birtokában képessé válnak a későbbi ráépülő földtudományi, valamint környezeti tanulmányai során megismerendő összefüggések megértésére. Megismerik a megszerzett ismeretek szintetizálásának lehetőségét és módját az esettanulmányi példákon keresztül. Képessé válnak a megszerzett komplex ismereteket felhasználni a párhuzamosan futó, illetve későbbi szaktárgyi kurzusok elsajátítása során. A kurzusnak kifejezetten célja, hogy rámutasson milyen revitalizációs programokat kell végrahajtanunk, ha túl akarjuk élni az ipari társadalom hidroszférát érintő átalakítását.
Description: https://eta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/33582020-01-01T00:00:00Z