Az Ungvári Nemzeti Egyetem (UU), II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (KMF), Ukrán Tudományos Akadémia M.G. Kholodnij Botanikai Intézet (KW), Ukrán Tudományos Akadémia M.M. Gryshko Nemzeti Botanikus Kert (KWHA) gyűjteményeiben tárolt Crocus heuffelianus Herb. herbáriumi és irodalmi adatainak feldolgozása

Abstract

Szakdolgozatom első fejezete egy átfogóbb irodalmi áttekintést mutat be a növény jelenlegi rendszertani hovatartozásról, illetve annak elterjedéséről és kutatottságáról szól. A kárpáti sáfrány védett növény, szerepel Ukrajna Vörös Könyvében, hazánk endemikus faja. A munka második része a herbáriumok különböző a tudományban betöltött szerepére és annak különböző felhasználási lehetőségeire hívja fel a figyelmet. Ezt több szabadon elérhető esettanulmány feldolgozásával igyekeztünk bemutatni. A herbáriumi lapok az elmúlt években jelentős szerephez jutottak ezt bizonyítja, hogy új felhasználási lehetőségei is megjelentek, számos publikáció született az invázióbiológia, növényi interakciók, a filogenetika, a természetvédelem, a környezetszennyezés, a biogeográfia és a klímaváltozás területeken is. Munkám harmadik része a C. heuffelianus Herb. irodalmi és herbáriumi adatainak a feldolgozásáról szól. Az irodalmi források lehetővé tették a kárpáti sáfrány különböző közgyűjteményekben őrzött herbáriumi rekordjainak gyűjtéseire vonatkozó adatainak a feldolgozását illetve azok adatbázisba vitelét. Ezt egészítettük ki további négy általunk is felkeresett herbáriummal II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (KMF), Ungvári Nemzeti Egyetem (UU), Ukrán Tudományos Akadémia, M.G. Kholodnij Kijevi Botanikai Intézet (KW), Ukrán Tudományos Akadémia, M.M. Gryshko Nemzeti Botanikus Kert (KWHA), ahol a lapokat DSLR fényképezőgép segítségével rögzítettük. Ezzel összesen 12 növénygyűjteményből származó C. heuffelianus lapot sikerült feldolgozni. Ennek megfelelően egy Microsoft Excel alapú adatbázist hoztunk létre 14 attribútum alapján. A munka további részében a létrehozott adatbázisban szereplő információkat dolgoztuk fel. A példányszámra, a növény térbeli és időbeli eloszlására, és a munkában részt vett gyűjtőkre vonatkozó adatokat vizsgáltuk. Ezeket diagramok, térképek és táblázatok segítségével ábrázoltuk. Az adatbázis összesen 290 kárpáti sáfrány adatait foglalja magába, amelyeket főként Ukrajna területéről lettek begyűjtve. A herbáriumi lapok zömében Ukrajna 7 megyéjéből és Kárpátalja akkori 13 járásából származnak. A legtöbb kárpáti sáfrányra vonatkozó adatot az Ungvári Nemzeti Egyetem (UU) gyűjteményéből nyertük. A gyűjtések legnagyobb hányada Kárpátalja Rahói járásából származik, míg a Beregszászi, Volóci, Szolyvai, Perecsenyi és Nagybereznai alul reprezentáltak gyűjtések szempontjából. Az adatok feldolgozásából látszik, hogy a gyűjtőmunka összesen 160 éves távlatban tartalmaz kárpáti sáfrányra vonatkozó lapokat. A munkában összesen 101 gyűjtő vett részt. A legkorábbi gyűjtés 1860-ból, míg a legfrissebb 2017-ből származik. Az évtizedenkénti bontásból jól látszik, hogy a legtöbb gyűjtés 1940 – 1980 között történt, míg 1891 – 1910 között nem dokumentálható a növényre vonatkozó rekord a feldolgozott növénygyűjtemények között. A legeredményesebb gyűjtők sorában olyan neves botanikusok nevei szerepelnek, mint Fodor István, Margittai Antal, Soó Rezső, Vágner Lajos, Komendar Vasyl illetve még számos külföldi botanikus, kutató, akik alázatos munkájukkal hozzájárultak a Keleti – Kárpátok illetve vidékünk florisztikai értékeinek az ismeretéhez.