Please use this identifier to cite or link to this item: https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/1172
Full metadata record
DC FieldValueLanguage
dc.contributor.authorMincsics Attilahu
dc.contributor.authorМінчіч Аттілаuk
dc.date.accessioned2021-08-17T12:17:35Z-
dc.date.available2021-08-17T12:17:35Z-
dc.date.issued2021-07-19-
dc.identifier.citationMincsics Attila: A méhészeti termékek minőségét befolyásoló káros anyagok vizsgálata. Biológia és Kémia Tanszék, Beregszász, 2021. 50 p.en
dc.identifier.urihttp://dspace.kmf.uz.ua:8080/jspui/handle/123456789/1172-
dc.description.abstractA munkánk fő célja volt meghatározni a méz, méhviasz és virágpor nehézfémekkel való szennyezettségét és választ kapni arra a kérdésre, hogy kimutathatók-e a környezetkárosító hatások a méhészeti termékekben. További célunk volt meghatározni a méz néhány általános minőségi jellemzőjét. A kutatásunk során nyolc mintaterületről mézet, virágport és méhviaszt gyűjtöttünk be helyi termelőktől. Így összesen 8 mézminta (vegyesvirág), 8 viaszminta és 5 virágpor minta került bevizsgálásra. A vizsgálat során meghatároztuk a méz, méhviasz és virágpor mikroelem és nehézfém (mangán, cink, réz, kobalt, kadmium, ólom) koncentrációját. Meghatároztuk a méz olyan általános minőségi paramétereit, mint a víztartalom, elektromos vezetőképesség és a pH-érték. A méz nedvességtartalmának értéke 17±1 és 20,1±1 % között mozog, amely megfelel az előírt hatérétéknek. A vezetőképesség az összes mézben, kivéve az M8-as mintában 0,8 mS/cm alatti értéket mutat. Az eredmények alapján klaszteranalízist végeztünk, ahol az M8-as minta a harmatmézzel alkot egy csoportot. Ezáltal elmondhatjuk, hogy mindegyik mézminta megfelel az előírásoknak. Az általunk vizsgált mézek pH értéke 3,5-4,1 között mozog, amelyek megfelelnek az irodalomban leírtaknak. A mikroelemek és nehézfémek vizsgálatának eredményei alapján elmondható, hogy az elemek átlagkoncentrációja legnagyobb mennyiségben a virágporban van jelen, amit a méz követ. A legcsekélyebb mennyiségű átlagkoncentrációt a méhviaszban mértünk minden fém esetében, kivéve a réz tartalmat, amely a mézben volt a legalacsonyabb. A méz- és viaszmintákban a kobalt (Co), a kadmium (Cd) és az ólom (Pb) kimutatási hatérték alatt volt. Virágpormintákban sem tudtunk ólmot kimutatni, de az M1-es és M5-ös mintánál kobalt (Co) és kadmium (Cd) kimutatható volt, ami a biztonságosan fogyasztható határérték alatt van. A kobalt és kadmium jelenléte utalhat a nagymértékű növényvédőszerek és műtrágyák használatára. Mindegyik minta mangán, cink és réz tartalma az ajánlott határértéken belül volt. Az M1-es mézmintánál kiugró Zn koncentrációt mértünk, amely nagyban eltér a többi a mézmintától és az azonos helyről származó viasz- és virágpormintától. A nagymértékű Zn koncentráció utalhat horganyzott (cinkbevonatú) tárolóeszköz használatára. A méz és a virágpor réz (Cu) tartalma között magas a korreláció tehát szoros összefüggés van közöttük. A kutatás eredményeképp elmondhatjuk, hogy a vizsgált termékek nem terheltek nehézfémekkel és más elemekkel, így használatuk és fogyasztásuk nem jelent problémát az emberi egészségre. A virágpor tartalmazta a legnagyobb mennyiségben a vizsgált elemeket és olyan elemeket is ki tudtunk mutatni, amelyet más méhészeti termékekben nem, ezért alkalmas lehet biomonitorring használatára.hu
dc.language.isohuen
dc.publisherBiológia és Kémia Tanszéken
dc.rightsAttribution-NonCommercial-NoDerivs 3.0 United States*
dc.rights.urihttp://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/*
dc.subjectnehézfémhu
dc.subjectmézminőséghu
dc.subjectmikro- és nyomelemhu
dc.subjectméhviaszhu
dc.subjectvirágporhu
dc.titleA méhészeti termékek minőségét befolyásoló káros anyagok vizsgálataen
dc.title.alternativeВивчення впливу шкідливих речовин на якість продуктів бджільництваen
dc.typedc.type.masteren
Appears in Collections:Biológia tanszék

Files in This Item:
File Description SizeFormat 
Mincsics_A_A_meheszeti_termekek_minoseget_befolyasolo_karos_anyagok_2021.pdfMincsics Attila: A méhészeti termékek minőségét befolyásoló káros anyagok vizsgálata. Biológia és Kémia Tanszék, Beregszász, 2021. 50 p.1 MBAdobe PDFView/Open


This item is licensed under a Creative Commons License Creative Commons