Please use this identifier to cite or link to this item: https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/1248
Full metadata record
DC FieldValueLanguage
dc.contributor.authorVeréb Diánahu
dc.contributor.authorВеріб Діанаuk
dc.date.accessioned2021-09-02T08:56:39Z-
dc.date.available2021-09-02T08:56:39Z-
dc.date.issued2021-
dc.identifier.citationVeréb Diána: A történelmi múlt jelenléte Vári Fábián László korai és időskori költészetében (Széphistóriák, Kivont kardok közt, Jég és korbács, Ereimben az idő). Filológia tanszék, Beregszász, 2021. 102 p.en
dc.identifier.urihttp://dspace.kmf.uz.ua:8080/jspui/handle/123456789/1248-
dc.description.abstractA kárpátaljai magyar irodalomnak mindig is mostoha sora volt. A történelem során jóval elmaradt az egyetemes magyar irodalomtól, értékileg is szerényebb, mivel csak a múlt század hatvanas-hetvenes éveitől beszélhetünk kárpátaljai magyar irodalomról hangsúlyozta több irodalomtörténész, kritikus, elsősorban Elek Tibor. A történelem során tartozott Magyarországhoz, Csehszlovákiához, Szovjetunióhoz, jelenleg pedig Ukrajna területét képezi. A történelmi idők során számos egyesület volt, valamint jött létre – mint például: Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület, Mozaik Kultúregyesület, Gyöngyösi Irodalmi Társaság, Kárpátaljai Tudományos Társaság, Beregszászi Irodalmi Kör –, amik lényegében azt a célt szolgálták, hogy létrejöjjön egyfajta irodalmi élet, segítsenek azokban a kutatómunkákban, amelyek magyar nyelven vannak, valamint megjelenési lehetőséget biztosítsanak a költőknek és az íróknak. Az irodalmi élet fellendítéséhez hozzájárultak a folyóiratok, újságok, és a könyvnyomtatás is – például: Magyar Írás, Ruszinkói Magyar Hírlap, Kárpáti Magyar Hírlap, Munkás Újság, Új Hang, Kárpáti Könyvkiadó, Kárpáti Igaz Szó, Együtt és Hatodik Síp, Pánsíp. Ezeknek a többsége azonban politikai befolyás alatt állt, néhány újság a történelmi változások esetén politikai arculatot váltott. Azok a stúdiók és újságok, amelyek az akkori ideológiákkal szemben álltak, központi úton megakadályozták a munkájukat. A Forrás Stúdió is szemben állt az akkori kultúrszervezéssel. Tagjaiknak a feladatuk az volt, hogy megszólaljanak, s felkarolják a közösség gondját. A Forrás Stúdió tagjai hamar magukra vonták figyelmét az irodalompolitika irányítóinak, s azok, hogy megelőzzenek egy esetleges lázadást, megtették a szükséges lépéseket. Ezek a fiatalok közül került ki Vári Fábián László is, akinek már a korai verseiben meg lehet figyelni a népköltészettel való kapcsolatát. Költészetének alaptényezőiben megtalálhatók azok az inspirációk, amelyeket a szöveghagyományokból és a folklórból merített. Ezekből rakja össze a történelem és a személyes rétegek belső világát. A diplomamunkám témája: A történelmi múlt jelenléte Vári Fábián László korai és időskori költészetében. Ebben a munkában négy kötetet vizsgáltam meg: kettőt a korai – Széphistóriák, Kivont kardok közt –, valamint kettőt az időskori – Jég és korbács, Ereimben az idő – költészetéből. Vári Fábián László mind korai, mind pedig időskori költészetében meglehet figyelni a népköltészet és folklór, és a népköltészeti hatást (Márton nap, kerecsen táj, József –nap, stb.), a bibliai motívumokat (Pilátus, evangélium, pogány, Úr, Fia, Heródes, stb.). Az első két kötetben a legtöbb vers felvázolja a magyarság helyzetét a történelem során, valamint megfogalmazzák a többértelműségben rejlő lehetőségeket. Ezért egyes költeményekben — Kivont kardok közt, Ady alkonya, Félegyházától Segesvárig, Kikericsek, Ngs. Balassi Bálint a végek végein, Illyés Gyula fejfája előtt, stb. — a jelenkor problémái is feltűnnek. Az Illyés Gyula fejfája előtthöz hasonlóan a nyelvi kérdéssel foglakozik még a Csoóri Sándorhoz című költemény is. A Jég és korbács, Jégangyal, Alagút végén apokaliptikus állapotot mutatnak be a közelgő pusztításról. A történelmi múltat idéző alkotásokban különböző korszakokba repíti vissza az olvasót, aki ez által megismerheti II. Rákóczi Ferenc száműzetését, Mikes Kelement, aki II. Rákóczi Ferenc íródeákja és valamint kamarása volt. Míg az első két kötetben a történelmi múlthoz való fordulást leginkább a történelmi személyek megidézésével történik, addig az utolsó kötetekben a történelmi személyek mellett, ez kiegészül azokkal a költeményekkel, ahol a történelmi múltat a családon, a saját maga által, és a család által átélt események segítségével valósítja meg. Ezeknek a verseknek a hangulatát meghatározzák még a tragikus helyzetek, egyéni és közösségi fenyegetettségek, emberi próbák. Összefoglalnak továbbá egy sorshistóriát, ahonnan már a jövőbe tekint, s felszínre hozza az általános veszélyeket. A kötetekben a történelem, a folklór, a közösségi sorsok alapozzák meg jelenkor problémáját, az iránt érzett számvetést. A versek a világának a színét a folklór és a történelmi tudás adja mai számvetésben. Azok az alkotások, amelyek az elődöknek, barátoknak lettek ajánlva a felelősség vállalás és a szövegalkotás kifejezői. A József Attilához íródott Nyolcsorosok című mű erőteljesen idézi fel az előd lelkiállapotát, világát és sorsát. A művön keresztül még megtudhatjuk azt is, miszerint József Attilának milyen volt a kapcsolata a családjával, megismerkedhetünk pár művével, valamint azzal, hogy hogyan látta a világot. Az utolsó két kötetben megjelennek azok a költemények, amelyek a család, a bibliai tematikát képviselik. Ezeknek a verseknek legtöbbször az alapja a Megváltó elpusztítása, valamint annak a feltámadása. Ez a két kötet lényegében azzal foglakozik, miképpen az ember mit él és mit érez a világból. Az emberi lét távozása, az élet értelmét adó tapasztalatokat sűríti egybe. Ez a világ tele van nyugtalansággal, ez pedig hatással van az ember belső világára is. Lassan előbukik az a tény, miszerint az ember nem ura a saját életének, s a számítógépes technológia lassan átveszi az irányítást. Míg a költemények felszínén a költő viaskodása dúl, addig mélyen az Úrhoz fordul megnyugvásért, békéért. A családot annak idején Isten rendelte el, s ez fontos szerepet játszik az Ő tervében. Ez a terv lehetővé teszi az emberek számára, miszerint visszatérjenek Ő hozzá, a családok számára pedig az örök egyesülést. Egy társadalomban az emberek együtt élnek, s így mindenkinek megvan a maga szerepe és feladata. Ahhoz, hogy egy társadalom megfelelően tudjon működni, az embereknek együtt kell tudniuk dolgozni. A közösségekben az ember életében a biztos pont a család, ami csak egységben ép. Ha megromlik valami a családban, akkor az már nem tud rendesen működni. Az embernek a családon belül meg kell kapnia azt a támogatást, hogytudjon tanulni, dolgozni, pihenni –tehát élni. A Gikhon partjaiban, például amikor az Úr a jövőt programozta, elejtett egy hatalmas hibát, ezért elküldte a Fiát, hogy kijavítsa azt. A Változatok a halotti beszédre című költeményben a történelmi időket megélt família története mellett, a családot a fogyatkozó erdőséggel hasonlítja össze. A Már ma éjjel valamint az Aztán visszatért központi motívuma is a szülő. Az egyikben visszarepülünk a szovjet lágerekbe, ahol a költő a szüleit keresi, a másik pedig az anya elvesztéséről szól. Ezekből is kitűnik, miképpen minden embernek fontos a család és annak megléte. Egy ember úgy rakja össze a személyiségét, mint ahogyan a kirakóban rakjuk össze a darabokat. Először csak a család van, majd ahogyan egyre szélesedik a világ, lesznek más családtagok, emberek, közösségek. Ahogyan a legtöbb műből is kiderül, az első helyen mindig a család fog állni. Az ő cselekedetük, szokásuk, hozzáállásuk a dolgokhoz, viselkedésük befolyásolni fogja a gyerek személyiségét. Aztán, ahogyan telik-múlik az idő, megtalálja azokat a személyeket, akikkel ugyanazokat az elveket vallja. Vári Fábián László faggatja a történelmi múltat, ezért ölti magára a történelmi személyek képeit, illetve repíti vissza az olvasót magyarság egyes fordulópontjaira. A múlt folyamatosan megismétli önmagát. Az emberek kitűznek maguk elé egy célt, ám a megvalósítás közben mindig hibákat követnek el. A magyarok ahányszor fellázadtak, annyiszor le is verték őket. Ott van még a Trianon, amikor a haza népét és szülőföldjét felnégyelték. Félti a jelent, amikor a múltat ismétlődni látja. Ahogyan a történelmi költeményeknél, úgy ezeknél s megfigyelhető, hogy a múlt szembe van állítva a jövővel, aminek segítségével a múltban véli felfedezni a jelenkor problémáinak a gyökereit. Félti a jelent a jövőtől, ugyanis a történelmet látja megismétlődni benne. Ezek a mozzanatok beágyazódva, rejtett utalásként jelennek meg a versekben, ki-be járkálnak a költeményekből, viszont nem szakítják meg a versek menetét, hiszen ezekkel kiegészítik egymást, s maivá teszi ezeket a műveket. Az ember olvasóként is annyira sokszínű, mint ahogyan emberként. Másképpen olvas, és egy-egy műben mást vesz észre attól függően milyen minőségben olvas, valamint attól is függ, hogy milyen életszakaszban jár az adott illető. Vári Fábián László művei olvasása során közelebb kerültem a történelemhez, a folklórhoz, a néphagyományokhoz. Mivel én városban élek ezért itt nem igazán lehet találkozni népszokással, így nekem figyelemre méltó az, ahogyan a művekben történt eseményekben a különböző szokások beépültek a mindennapokban. Olvasás és a versek elemzése során megformálódott bennem, miképpen fontos az, hogy ismerjük a történelmünket, ugyanis új dolgokat tanulhatunk, illetve e képen tudjuk elérni azt, hogy a történelem ne ismétlődhessen meg. A költemények tanulmányozása közben megismerhettem a folklórt és a néphagyományokat, azoknak jellemzőit, sajátosságait. Ezek a dolgok több évtizedes tapasztalaton alapulnak, így például, ha régen az embereknek valami panaszuk volt, akkor azt keresték, hol térhettek el az őseik által kidolgozott módszertől, illetve mi a gyógyír a panaszukra. Szerintem azért is fontos megismerni a néphagyományokat, mert így feltárhassuk gyökereinket, hogyan éltek ők. Vári Fábián László költészete egyfajta önkifejezés, a művekben pedig benne van a személyisége. A költeményekben feltárja a benső világát, amikben kifejezi az érzéseit, mondanivalóját. A súlyos gondolatoknak, a kemény szavaknak ad keretet vers formájában, miszerint ha valaki elolvassa ezeket, akkor a lelki világával követhesse, élhesse át azt, amit a költő élt át.hu
dc.language.isohuen
dc.publisherFilológia tanszéken
dc.rightsAttribution-NonCommercial-NoDerivs 3.0 United States*
dc.rights.urihttp://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/*
dc.subjecttörténelmi múlthu
dc.subjectVári Fábián Lászlóhu
dc.subjectidőskori költészethu
dc.titleA történelmi múlt jelenléte Vári Fábián László korai és időskori költészetében (Széphistóriák, Kivont kardok közt, Jég és korbács, Ereimben az idő)en
dc.title.alternativeЗображення історичного минулого у ранній та сучасній ліриці Ласло Варі Фабіана на основі збірки поезій ‹‹Széphistóriák››, ‹‹Kivont kardok közt››, ‹‹Jég és korbács››, ‹‹Ereimben az idő››en
dc.typedc.type.masteren
Appears in Collections:Magyar Tanszéki Csoport

Files in This Item:
File Description SizeFormat 
Vereb_D_A_tortenelmi_mult_jelenlete_Vari_Fabian_Laszlo_korai_es_idoskori_kolteszeteben_2021.pdfVeréb Diána: A történelmi múlt jelenléte Vári Fábián László korai és időskori költészetében (Széphistóriák, Kivont kardok közt, Jég és korbács, Ereimben az idő). Filológia tanszék, Beregszász, 2021. 102 p.1.2 MBAdobe PDFView/Open


This item is licensed under a Creative Commons License Creative Commons