Bertók Béla püspök élete és munkássága a korabeli sajtó tükrében

Abstract

A szakdolgozat a Kárpátaljai Református Egyházkerület életét igyekszik bemutatni Bertók Béla püspök egyes életeseményein keresztül. Ábrázolva van benne az egyházkerület megalakulásának okai és viszontagságos küzdelmei a csehszlovák időszakban. A munka öt fejezetre tagolódik, melyek végig vezetnek bennünket a püspök életútján. Az első fejezetben ismertetjük a lelkészi tevékenységét az első világháború alatt, egészen az 1919. szeptember 10-i Saint-German-ben megkötött békeszerződésig, amikor is a mai Kárpátalja területe a Csehszlovák állam fennhatósága alá került. Ez után pedig arról írtunk, hogy milyen kisebbségi református magyarként élni elszakítva a magyarországi anyaegyháztól egy idegen államban, valamint arról milyen körülmények között alakult meg a Kárpátaljai Református Egyházkerület és miként reagált erre Bertók Béla püspök. A második fejezetben bemutatjuk, hogy milyen volt az egyház és az állam kapcsolata. Hogyan próbáltak működni az államon belül a magyarság református egyházközségei úgy, hogy számtalan akadállyal kellett szembenézniük. Felvázoltuk, hogy kezdetben a gyülekezetek nem kapták meg az állami segélyezést és, hogy ez az ok mire vezethető vissza. Ismertetve lett továbbá a Lévai zsinati gyűlés, ahol Bertók Béla püspök kiállt az egyházkerülete jogai mellett. A következő fejezetben a karitatív intézmények és egyéb létesítmények létrehozásáról és működéséről kapunk leírást. Itt bemutatásra kerül kezdetben a belmissziós munka elindítása az egyházkerületben, majd a Református Otthon és Szeretet Árvaház, a Beretkei Árvaház, a Nagyszőlősi Árvaház, valamint a Kálvin Nyomda és az ott kibocsátott Szeretet Lap és Szeretet Naptár, a Losonci Református Teológiai Szeminárium. Ismertetve vannak az intézmények megalakulásának körülményei és okai, hogy milyen célból hívták életre azokat. Bővebben van írva a Kálvin Nyomda megalakításáról és működésének nehézségeiről, valamint a Losonci Református Teológiai Szeminárium létrehozásáról, megnyitásáról és annak fenntartási nehézségeiről. A negyedik fejezetben bemutatjuk, hogy milyen közéleti tevékenységekben vállalt szerepet a püspök. Ismertetve vannak azok a konferenciák, gyűlések és harangavatások, melyeken megjelent és felszólalt. A dolgozatban nyolc konferencián való részvétele, nyolc gyűlésen való megjelenése és hat harangavatási eseményen való részvétele van feltüntetve. Le van írva, hogy miért hívták össze ezeket az alkalmakat, kik vettek részt rajta, milyen szerepet töltöttek be a püspök munkásságában. Az utolsó fejezetben arról írtunk, hogy hogyan került vissza az elszakított magyar református kisebbség az I. bécsi döntés következtében a magyarországi anyaegyházhoz. Hogyan reagálta le ezt a gyülekezet, valamint a Csehszlovák állam. Itt írtunk az államhatóság akciójáról, melyet Munkács és Oroszvég ellen hajtott végre és annak a következményeiről. Ismertetjük, hogy milyen lépések követték ezt az eseményt a püspök részéről, a visszavonulását és búcsúját gyülekezetétől. Életének utolsó éveit is felvázoltuk egészen haláláig, valamint ismertettük, hogy Kovács József töltötte be utána a lelkészi tisztséget a munkácsi református gyülekezet élén. A fejezet végén pedig a püspök, mint zsinati atya jellemzése található meg. A dolgozat megírása alatt megtudtuk, hogy abban az időben az elszakított magyar református kisebbségnek akkor nagy nehézségek között kellett fenntartania egyházát. Ismertettük a komolyabb problémákat, melyet az egyháznak a Csehszlovák állam keretein belül kellett elszenvednie, illetve erre milyen megoldást talált. Úgy véljük, hogy a kutatás e témakörben még folytatható, hiszen még nem sikerült részletesen feltárni a munkát. A továbbiakban feltárhatjuk a munkácsi gyülekezet leányegyházait és a püspök hozzájuk kapcsolódó tevékenységeit, valamint részletesebben bemutatásra kerülhetnek azok a közéleti és egyházi tevékenységei melyek a munkában nem lettek feltüntetve. A továbbiakban a sajtótermékek mellett levéltári és szakkönyvi adatokra is támaszkodhatunk.