Please use this identifier to cite or link to this item: https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/1323
Title: A nagydobronyi nyelvhasználat sajátosságai a 21. században
Other Titles: Особливості мововживання в селі Велика Добронь Ужгородського району у ХХІ столітті
Authors: Hidi Erika Petra
Гіді Еріка Петра
Keywords: nyelvhasználat;Nagydobrony;nyelvi sajátosságok
Issue Date: 2021
Publisher: Filológia tanszék
Type: dc.type.bachelor
Citation: Hidi Erika Petra: A nagydobronyi nyelvhasználat sajátosságai a 21. században. Filológia tanszék, Beregszász, 2021. 65 p.
Abstract: Szakdolgozatom tárgya a nagydobronyi nyelvhasználat sajátosságai a 21. században. Megírásával az volt a célunk, hogy bemutassuk szülőfalum, Nagydobrony nyelvváltozatát, megismerjük, hogyan viszonyulnak az államnyelv használatához a lakosok, illetve hogyan viszonyulnak a nyelvjárásokhoz. Maga a kutatás két szegmensre volt bontva. Nagydobrony felnőtt lakossága, illetve a középiskola 8-11. osztályos diákjai volt a célközönség. Mind a két közegben kérdőíves kutatást végeztünk, 2 különböző űrlapot dolgoztunk fel. Mindez az online térben valósult meg. A felnőtt lakosság körében 100 kérdőív került kitöltésre. A legfiatalabb, adatközlő jelen esetben 17 éves, a legidősebb pedig 66 éves. Az iskolások közül pedig 75 darab kérdőív érkezett vissza hozzánk. A kitöltők mindegyike magyar anyanyelvű, nagydobronyi kötődésű. Az államnyelvet leginkább minimális, közepes szinten beszélik, a magyar nyelvet használják leggyakrabban, hivatalos helyeken is inkább ezt preferálják. Feltételeztük, hogy az adatközlők nagy része a saját települése magyar beszédét szépnek tartja és azt gondolják, van különbség a szomszéd és a saját településük beszéde között, ezen feltételezéseink beigazolódtak. 80 adatközlő tartja szépnek a település beszédét és talál különbségeket a szomszéd falvak beszédéhez viszonyítva. Mindegyik adatközlő úgy tartja, hogy van különbség a fiatalok és idősek beszéde között. 67 személy úgy tartja, hogy inkább az idősebbek használnak nyelvjárási elemeket, míg 33-an úgy, hogy az idősek mellett természetesen a fiatalok is. Többségében az idősek beszédét tartják szebbnek is. Feltételezésünk, miszerint inkább az idősek beszélnek nyelvjárásban, beigazolódott. Szintén feltételeztük, hogy a megkérdezettek többsége szerint sok év múlva is ezt a különleges nyelvhasználatot fogják még használni. A saját anyanyelvét mindenki tiszteli, legyen az bármilyen változatban, ezért szeretnék, ha a gyermekeik is abban a szellemiségben, abban a kultúrában nevelkednének fel, mint amilyenben ők is. Nemcsak a felnőttek körében fontos, hanem a tanulók is fontosnak tartják, hogy megmaradhasson ez a nyelvváltozat, megmaradjanak a tájszavak. Tehát a feltételezésem beigazolódott. A diákok körében végzett kérdőíves felmérés eredményei azt mutatják, hogy a diákok többsége annak ellenére, hogy nem használja a felsorolt tájszavakat, mégis ismeri a jelentését. Ám különböző vélemények születtek arról, hogy hol tartják helyénvalónak a nyelvjárásias beszédet. A válaszok szerint leginkább Nagydobronyban, otthon, ahol mások 48 is használják az adott nyelvjárást, családban, barátokkal, rokonokkal, legtöbb esetben pedig mindenhol. Egyetlen kivételt jegyeztek fel ahol nem helyénvaló: hivatalos helyek. Külön kitértünk az iskolai nyelvhasználatra, ennek keretén belül arra, hogy a tanárok beszédében tapasztalnak-e tájszavakat, illetve a diákokat kijavítják-e, ha használnak. Megoszlik a vélemény arról, hogy a tanárok beszédében vélnek-e elfedezni a diákok tájszavakat. 46-an mondják azt, hogy nem használnak tájszólásokat, 29 tanuló viszont tapasztalja a tájszavak használatát a tanárok beszéde közben. A tanárok segítő szándékkal kijavítják, amikor tájszót használnak a diákok. Nagydobronyt a palóc nyelvjárásokkal rokonítható nyelvjárásszigetnek tekintik. Nyelvjárásilag sok eltérést mutat más településekhez viszonyítva. Kultúrájában, etnikai szokásaiban is eltér. Szélesebb nyelvi repertoár áll a rendelkezésükre. Az iskolában végzett kutatás alapján is látható, hogy a nyelv változataiban él. Hatással van a fiatalokra a digitális kultúra térnyerése, hatással van az, hogy Kárpátalja lakossága többnemzetiségű. A tanulók ismerik a közösségben használt tájszavak nagy részét, de már ők nem használják beszéd közben, mégis fontosnak találják, hogy ez megmaradjon számukra, mert ezáltal különlegesebbek, ezáltal bárki felismeri őket néhány szó hallatán, és ezáltal tartoznak egymáshoz.
URI: http://dspace.kmf.uz.ua:8080/jspui/handle/123456789/1323
metadata.dc.rights.uri: http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/
Appears in Collections:Magyar Tanszéki Csoport

Files in This Item:
File Description SizeFormat 
Hidi_E_P_A_nagydobronyi_nyelvhasznalat_sajatossagai_a_21_szazadban_2021.pdfHidi Erika Petra: A nagydobronyi nyelvhasználat sajátosságai a 21. században. Filológia tanszék, Beregszász, 2021. 65 p.5.35 MBAdobe PDFView/Open


This item is licensed under a Creative Commons License Creative Commons