Please use this identifier to cite or link to this item: https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/1485
Full metadata record
DC FieldValueLanguage
dc.contributor.authorCsernicskó Istvánhu
dc.contributor.authorЧерничко Степанuk
dc.contributor.authorCsernicsko Istvanen
dc.contributor.authorPéntek Jánoshu
dc.contributor.authorSzabómihály Gizellahu
dc.contributor.authorGizella Szabomihalyen
dc.date.accessioned2022-01-17T11:35:55Z-
dc.date.available2022-01-17T11:35:55Z-
dc.date.issued2010-
dc.identifier.citationIn Regio: kisebbség, politika, társadalom. 2010. 21. évfolyam, 3. szám. pp. 3-36.en
dc.identifier.issn0865-557X-
dc.identifier.urihttp://dspace.kmf.uz.ua:8080/jspui/handle/123456789/1485-
dc.descriptionhttp://real-j.mtak.hu/14831/1/Regio_2010_3.pdfen
dc.descriptionhttps://opac3.brff.monguz.hu:443/hu/record/-/record/bibBRF00008952en
dc.description.abstractA kisebbségi magyar közösségek hosszú távú fennmaradása szempontjából a nyelvmegtartás meghatározó. Ez pedig csak akkor érhető el, ha a magyar nyelv nem szorul vissza a magánéletbe, hanem pozíciói megmaradnak és erősödnek a nyilvános nyelvhasználati színtereken is. Az már az 1990-es évek első felében egyértelművé vált: a hagyományos értelemben vett nyelvművelés eszközei nem alkalmasak arra, hogy érdemben befolyásolják a magyar nyelv státusát, helyzetét Magyarországon kívül.1 A magyar nyelv helyzetére, státusára, használati körére érdemben a nyelvpolitikai és nyelvtervezési döntések lehetnek hatással. Ám a Magyarországgal szomszédos országokban a magyarok kisebbségi közösséget alkotnak, a nyelvpolitika és nyelvtervezés azonban jellemzően olyan tevékenységek, melyek az államok vagy állami kontroll alatt álló intézmények hatásköre. Ezzel párhuzamosan, vagy nem ritkán ezzel ellentétes irányban hatnak az egyes civil mozgalmak, társadalmi vagy politikai szervezetek saját nyelvpolitikai törekvései, nyilván annak következtében, hogy mások a többségi és a kisebbségi közösségek céljai és törekvései. Ebben a tanulmányban azt tekintjük át, hogyan jelenik meg, megjelenik-e egyáltalán két, Magyarországgal szomszédos állam (Románia és Ukrajna) nyelvpolitikájában a magyar nyelv, illetve milyen társadalmi, politikai és nyelvi célok elérésre irányulnak ezek a nyelvpolitikák. Mivel a nyelvpolitikát a politikai szereplők szintjére helyezzük, és többnyelvű környezetben vizsgáljuk, a tanulmányban az érintett államok döntéshozó szerveinek és a kisebbségi politikai szerveződéseknek a többségi nyelv és a kisebbségi nyelvek (ezen belül a magyar) viszonyával, funkciómegoszlásukkal, használatukkal kapcsolatos elképzeléseit, döntéseit tárgyaljuk.hu
dc.language.isohuen
dc.publisherKalonda Bt.en
dc.relation.ispartofseriesKisebbség, politika, társadalom;21. évfolyam, 3. szám-
dc.rightsAttribution-NonCommercial-NoDerivs 3.0 United States*
dc.rights.urihttp://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/*
dc.subjectnyelvváltozatokhu
dc.subjectnyelvpolitikahu
dc.subjectUkrajnahu
dc.subjectRomániahu
dc.titleA határon túli magyar nyelvváltozatok a többségi nyelvpolitikák rendszerében: Románia és Ukrajna példájaen
dc.title.alternativeForms of Minority Hungarian Languages in the Framework of the Majority Language Policy. The Case of Romania and Ukraineen
dc.typedc.type.researchStudyen
Appears in Collections:Csernicskó István

Files in This Item:
File Description SizeFormat 
Csernicsko_I_Pentek_J_Szabomihaly_G_A_hataron_tuli_magyar_nyelvvaltozatok_2010.pdfIn Regio: kisebbség, politika, társadalom. 2010. 21. évfolyam, 3. szám. pp. 3-36.509.39 kBAdobe PDFView/Open


This item is licensed under a Creative Commons License Creative Commons