Please use this identifier to cite or link to this item: https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/1914
Title: Developing Competences in Future Primary School Teachers under the Conditions of Teacher Education Standardization: A Theoretical Review
Authors: Tetiana Zaporozhchenko
Тетяна Запорожченко
Olena Dutko
Олена Дутко
Opachko Magdalena
Опачко Магдалина
Nadiia Skrypnyk
Надія Скрипник
Depchynska Ivetta
Депчинська Іветта
Depcsinszka Ivett
Tamara Turchyn
Тамара Турчин
Keywords: component structure;content- and activity-related components;academic workload;regulatory documents and syllabi;the mathematics course;components of mathematical competence
Issue Date: 2022
Publisher: LUMEN Publishing
Type: dc.type.article
Citation: Zaporozhchenko T., Dutko O., Opachko M., Skrypnyk N., Depchynska I., Turchyn T.: Developing Competences in Future Primary School Teachers under the Conditions of Teacher Education Standardization: A Theoretical Review. In Revista Romaneasca Pentru Educatie Multidimensionala: Romanian Journal for Multidimensional Education. 2022. Volume 14., No. 2. pp. 407-433.
Series/Report no.: Romanian Journal for Multidimensional Education;Volume 14., No. 2.
Abstract: Abstract. Mathematical competence plays an essential role among subject-specific competences of primary school teachers. One should be able to think mathematically, understand mathematical proofs, communicate in “the language of mathematics” and use appropriate codification resources, which makes the concept of mathematical competence rather vital. The concept of primary school teachers’ mathematical competence can be specified through its structure. In this regard, this article analyzes scientific approaches to determining the components of this phenomenon. The structure of future primary school teachers’ mathematical competence is viewed as a system of the following components: motivational-axiological, cognitive, activity-related, communicative, reflexive-creative. It must be noted that the process of developing the structure of this competence and its components, especially content- and activity-related ones, required the authors of the article to analyze regulatory documents and syllabi of the mathematics course of six higher education institutions (HEIs) in Ukraine. All the analyzed syllabi indicate which knowledge, skills and abilities future graduates should possess. The chosen HEIs distribute academic workload differently; at the same time, the content of educational material to be studied is almost identical.
Резюме. Серед предметних компетентностей вчителя початкових класів суттєву роль відіграє математична компетентність. Потрібно вміти мислити математично, розуміти математичні докази, спілкуватися «мовою математики» та використовувати відповідні кодифікаційні ресурси, що робить концепцію математичної компетентності досить важливою. Через її структуру можна конкретизувати поняття математичної компетентності вчителя початкової школи. У зв’язку з цим у даній статті аналізуються наукові підходи до визначення складових цього явища. Структуру математичної компетентності майбутніх учителів початкової школи розглядають як систему таких компонентів: мотиваційно-аксіологічного, когнітивного, діяльнісного, комунікативного, рефлексивно-творчого. Слід зазначити, що процес розробки структури цієї компетентності та її компонентів, особливо змістовно-діяльнісного, вимагав від авторів статті аналізу нормативних документів та програм курсу математики шести вищих навчальних закладів (ВНЗ ) в Україні. Усі проаналізовані програми свідчать про те, якими знаннями, уміннями та навичками повинні володіти майбутні випускники. Вибрані ВНЗ по-різному розподіляють навчальне навантаження; при цьому зміст навчального матеріалу, що вивчається, практично ідентичний.
A matematikai kompetencia alapvető szerepet játszik az általános iskolai tanárok tantárgyi kompetenciái között. Tudni kell matematikailag gondolkodni, megérteni a matematikai bizonyításokat, a „matematika nyelvén” kommunikálni, megfelelő kodifikációs forrásokat használni, ami a matematikai kompetencia fogalmát igen fontossá teszi. Az általános iskolai tanárok matematikai kompetenciájának fogalma a szerkezetén keresztül pontosítható. Ebben a tekintetben ez a cikk a jelenség összetevőinek meghatározására szolgáló tudományos megközelítéseket elemzi. A leendő általános iskolai tanárok matematikai kompetenciájának szerkezetét a következő összetevők rendszereként tekintjük: motivációs-axiológiai, kognitív, tevékenységhez kapcsolódó, kommunikatív, reflexív-kreatív. Megjegyzendő, hogy e kompetencia szerkezetének és összetevőinek – különösen a tartalmi és tevékenységi vonatkozásúak – kialakításának folyamata hat felsőoktatási intézmény (FOK) matematika szakának szabályozási dokumentumainak és tananyagainak elemzését követelte meg a cikk szerzőitől. ) Ukrajnában. Valamennyi elemzett tanterv jelzi, hogy a leendő diplomásoknak milyen ismeretekkel, készségekkel és képességekkel kell rendelkezniük. A kiválasztott felsőoktatási intézmények eltérően osztják el a tudományos munkaterhelést; ugyanakkor a tanulmányozandó oktatási anyagok tartalma szinte azonos.
URI: http://dspace.kmf.uz.ua:8080/jspui/handle/123456789/1914
ISSN: 2066-7329 (Print)
2067-9270 (Online)
DOI: 10.18662/rrem
metadata.dc.rights.uri: http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/
Appears in Collections:Depcsinszka Ivett

Files in This Item:
File Description SizeFormat 
Depcsinszka_I_Developing_Competences_in_Future_Primary_School_Teachers_2022.pdfZaporozhchenko T., Dutko O., Opachko M., Skrypnyk N., Depchynska I., Turchyn T.: Developing Competences in Future Primary School Teachers under the Conditions of Teacher Education Standardization: A Theoretical Review. In Revista Romaneasca Pentru Educatie Multidimensionala: Romanian Journal for Multidimensional Education. 2022. Volume 14., No. 2. pp. 407-433.877.79 kBAdobe PDFView/Open


This item is licensed under a Creative Commons License Creative Commons