Please use this identifier to cite or link to this item: https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/1931
Full metadata record
DC FieldValueLanguage
dc.contributor.authorSzamborovszkyné Nagy Ibolyahu
dc.contributor.authorСамборовскі-Нодь Ібояuk
dc.contributor.authorIbolya Szamborovszky-Nagyen
dc.date.accessioned2023-01-19T09:40:23Z-
dc.date.available2023-01-19T09:40:23Z-
dc.date.issued2022-
dc.identifier.citationIn Fazekas Csaba, Rada János (szerk.): Az egyháztörténet-írás története Magyarországon. Miskolc, Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar, 2022. pp. 310-320.en
dc.identifier.isbn978-963-358-267-1-
dc.identifier.isbn978-963-358-268-8-
dc.identifier.urihttp://dspace.kmf.uz.ua:8080/jspui/handle/123456789/1931-
dc.description.abstractA magyar reformátusság történetének egy olyan sajátos aspektusát kutatjuk, amely területileg (Kárpátalja) és egyház-szerkezetileg (Kárpátaljai Református Egyház) a 20. században – bár kényszerűségből, a Kárpát-medencét ért többszörös területi szétszabdalás miatt – levált a mindenkori Magyar Református Egyházról. A második világháború után a vidéket a Szovjetunió kebelezte be. Az ott élő magyar reformátusok számára akkor második kisebbségi létük vette kezdetét, amely azonban lényegesen különbözött a csehszlovákiai húsz évtől, ugyanis egy ateista ideológiát magáénak valló államban találták magukat. Arról, hogyan alakult ennek a maradék egyházszervezetnek és a kötelékébe tartozó közel százezer magyar reformátusnak a helyzete, még mindig nincs valós és teljes tudásunk, aminek elsődleges oka, hogy a témában eddig feltárt és ismert írott források száma elég alacsony. Jelen időben azt konstatálhatjuk, hogy az 1919-ban leszakadt, s később Kárpátalja néven ismert terület reformátusságának még a két világháború közötti 20 éve sincs teljes mértékben feltárva (bár erről a korszakról több részkutatási eredmény és egy összefoglaló munka is rendelkezésre áll), ám az 1944–91 közöttiről kevés esettanulmány született, mozaikos jelleggel. Ennek egyik oka egyértelmű a vidék periférikus helyzete, amely úgy a korabeli Szovjetunió (majd a jelenlegi Ukrajna), mint a magyar nemzet szállásterületének térképén egy kicsiny sáv csupán, s talán ezért kiszorult a kutatások fősodorából. Meg esetleg azért is, mert a korabeli források a lehető legnagyobb szétszórtságot mutatják úgy területi, mint nyelvi szempontból egyaránt, pedig az eddigi feltérképező feltárások azt hozták felszínre, hogy a téma forrásbázisa mindemellett jelentős anyagmennyiséget mutat.hu
dc.language.isohuen
dc.publisherMiskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karen
dc.rightsAttribution-NonCommercial-NoDerivs 3.0 United States*
dc.rights.urihttp://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/*
dc.subjectKárpátaljahu
dc.subjectreformátus egyháztörténet-íráshu
dc.subjecta kárpátaljai református egyháztörténet-írás forrásbázisahu
dc.titleA kárpátaljai református egyháztörténet-írás forrásbázisának sajátosságai az 1944–1991 közötti időszakra vonatkozóanen
dc.typedc.type.researchStudyen
Appears in Collections:Szamborovszkyné Nagy Ibolya

Files in This Item:
File Description SizeFormat 
SZNI_A_karpataljai_reformatus_egyhaztortenet_iras_2022.pdfIn Fazekas Csaba, Rada János (szerk.): Az egyháztörténet-írás története Magyarországon. Miskolc, Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar, 2022. pp. 310-320.174.8 kBAdobe PDFView/Open


This item is licensed under a Creative Commons License Creative Commons