Please use this identifier to cite or link to this item: https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/2276
Title: Cujus regio ejus religio? The case of freedom of religion in Turkey
Other Titles: Cujus regio ejus religio? Свобода віросповідання в Туреччині
Cujus regio ejus religio? A vallásszabadság esete Törökországgal
Authors: Siska Katalin
Keywords: Turkey;freedom of religion;Christianity;Islam
Issue Date: 2017
Publisher: II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola-"RIK-U" Kft.
Type: dc.type.study
Citation: In Acta Academiae Beregsasiensis: a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tudományos folyóirata. 2017. XVI. évfolyam. pp. 227-241.
Series/Report no.: A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tudományos folyóirata;XVI. évfolyam
Abstract: Abstract. The issue of religious freedom is such an important criterion generating such an insolvable ontological situation between the EU and Turkey that it has become a fundamental obstacle in the accession process. According to the European Union in a constitutional democracy at the level of basic institutions and decision-making procedures there are different political, moral and religious views existing side by side. The concept of the “other” in the secular nation-state in Turkey has European roots and formulated by European model, the country’s official policy is secular, but was strongly influenced by the centuries-old Islamic tradition in the ‘80s and the human rights norms, including the issue of religious freedom was conceived within the framework of Islam. The Islam is thinking in community, EU and Christianity is thinking about individuals. In Turkey the widely interpreted secularism gives the political framework of freedom of thought, religion and conscience so this human right cannot be interpreted in this community without analysing the main turning points of the secularism and the legal logic of the Islam in this question which, interestingly, is opposite to the official policy and better harmonized with the EU criteria’s than the Turkish secularist policy.
A vallásszabadság biztosításának kérdése és a kritérium mindkét oldalról történő megítélése véleményem szerint egy olyan összeegyeztethetetlennek tűnő ontológiai helyzetre világít rá az EU és Törökország között, mely a csatlakozási folyamatok alapvető gátját képezi. A „másik” fogalmának koncepciója a szekuláris nemzetállam Törökország esetében európai gyökerekkel rendelkezik, európai mintára került megfogalmazásra, az ország hivatalos politikája szekuláris, melyre a több száz éves iszlám tradíció a ’80-as évektől erős befolyást gyakorolt és az emberi jogi normatívákat, így a vallásszabadság kérdését az iszlám keretein belül képzelték el. Az alapvetően keresztény gyökerekkel rendelkező Európai Unió szerint egy alkotmányos demokráciában az alapintézmények és döntéshozatali eljárások szintjén el kell fogadni azt, hogy egy társadalomban különböző politikai, erkölcsi és vallási nézetek egymás mellett léteznek. Az iszlám közösségben gondolkozik, a kereszténység egyénekben. Törökországban a széleskörűen értelmezhető szekularizmus adja meg a vallás és lelkiismereti szabadság politikai keretét, így ennek bemutatása nélkül ez az emberi jog ebben a közösségben nem értelmezhető. Jelen tanulmányban a hivatalos szekuláris politika főbb fordulópontjait elemzem. Figyelmet fordítok az iszlám jogi nyelvezet kérdésében kialakított álláspontjára, mely érdekes módon a hivatalos közpolitikával szemben helyezkedik el és jobban harmonizál az EU kritériumokkal, mint a török politika.
Резюме. Питання забезпечення свободи віросповідання і оцінка її критеріїв з обох сторін, на наш погляд, вказує на таку несумісну онтологічну ситуацію між ЄС та Туреччиною, яка створює головну перешкоду для процесу вступу. Концепція поняття «інший» у випадку секуляризованої національної держави Туреччина має європейське коріння, була сформована за європейським зразком. Офіційна державна політика має секулярний характер, на неї, починаючи з 80-х років, сильний вплив мала багатолітня ісламська традиція, тому загальнолюдські права, в тому числі питання релігійної свободи, мисляться в рамках ісламу. В уявленні Європейського Союзу, який має християнське коріння, конституційна демократія в діяльності своїх інституцій та процедурах ухвалення рішень повинна ґрунтуватися на тому, що в одному суспільстві поруч співіснують різні політичні, етичні та релігійні погляди. Іслам мислить колективно, а християнство індивідуально. У Туреччині секуляризм, який трактується широко, надає політичні рамки свободи віросповідання та совісті, тож без їх забезпечення про дотримання прав людини у цьому суспільстві йтися не може. У публікації проаналізовано головні поворотні моменти офіційної секулярної політики. Звернено увагу на точку зору, сформовану у питанні ісламської юридичної мови, яка цікавим способом відрізняється від офіційної політики держави і краще за неї гармонізує з критеріями ЄС.
Description: https://kmf.uz.ua/wp-content/uploads/2017/12/Acta2017_szines.pdf
https://opac3.brff.monguz.hu:443/hu/record/-/record/bibBRF00005708
URI: http://dspace.kmf.uz.ua:8080/jspui/handle/123456789/2276
ISBN: 978-617-7404-64-3
ISSN: 2310-1954
metadata.dc.rights.uri: http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/
Appears in Collections:Acta Academiae Beregsasiensis

Files in This Item:
File Description SizeFormat 
Siska_Katalin_Cujus_regio_ejus_religio_The_case_of_freedom_of_religion_in_Turkey_2017.pdfIn Acta Academiae Beregsasiensis: a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tudományos folyóirata. 2017. XVI. évfolyam. pp. 227-241.459.5 kBAdobe PDFView/Open


This item is licensed under a Creative Commons License Creative Commons