Please use this identifier to cite or link to this item: https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/2638
Full metadata record
DC FieldValueLanguage
dc.contributor.authorMolnár Ferenchu
dc.contributor.authorМолнар Федірuk
dc.contributor.authorMolnar Fediren
dc.date.accessioned2023-06-12T13:17:58Z-
dc.date.available2023-06-12T13:17:58Z-
dc.date.issued2021-
dc.identifier.citationIn Molnár D. Erzsébet és Molnár Ferenc (szerk.): Társadalomtudományi Tanulmányok. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpontjának tanulmánykötete. Beregszász-Ungvár, II. RF KMF-„RIK-U” Kft., 2021. pp. 63-76.en
dc.identifier.isbn978-617-7868-64-3-
dc.identifier.urihttps://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/2638-
dc.descriptionhttps://kmf.uz.ua/wp-content/uploads/2021/04/lttk-tord-9.pdfen
dc.descriptionhttps://opac3.brff.monguz.hu:443/hu/record/-/record/bibBRF00010505en
dc.description.abstract1849 elején a harcok még javában folytak Magyarországon, amikor az osztrák kormányzat hozzáfogott az új katonai-polgári közigazgatás létrehozásához. Az új adminisztratív rendszer körvonalait az olmützi alkotmány tartalmazta. A dokumentum a koronatartományok felsorolásában, önállóként, azaz Magyarországtól elválasztva, tüntette fel Erdélyt a Partiummal, Horvát-Szlavónországot Fiumével és a Tengermellékkel, illetve létre kívánta hozni az ún. Szerb Vajdaságot. A megmaradt magyarországi területek ideiglenes közigazgatási szervezetét Julius Haynau császári-királyi (továbbiakban: cs. kir.) táborszernagy 1849 októberében–novemberében kiadott rendeletei alapján hozták létre. Ennek kiindulópontját a katonai kerületek felállítása jelentette, melyeket a székhelyükül szolgáló városokról neveztek el. A magyarországi törzsterületet öt katonai kerületre osztották. Ezek között szerepelt a Kassai Katonai Kerület, amely a Kassai, a Lőcsei és az Ungvári Polgári Kerület felett gyakorolt joghatóságot. Az Ungvári Polgári Kerület négy északkelet-magyarországi megyét foglalt magába: Ungot, Bereget, Ugocsát és Máramarost. A megyék élén az ún. „megyefőnökök”, más néven megyei elnökök álltak. Ungban Piller Gedeon, Beregben Fejérváry István, Ugocsában Jelenek István, míg Máramarosban Markovics Antal látta el a megyefőnöki feladatokat.hu
dc.description.sponsorshipA jelen tanulmány elkészítését segítő kutatást a Magyar Tudományos Akadémia Domus Szülőföldi Ösztöndíjprogramja támogattaen
dc.language.isohuen
dc.publisherII. RF KMF-„RIK-U” Kft.en
dc.rightsAttribution-NonCommercial-NoDerivs 3.0 United States*
dc.rights.urihttp://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/*
dc.subjectészakkelet-magyarországi ruszinokhu
dc.subjectneoabszolutizmus korahu
dc.subjectMagyarország közigazgatásahu
dc.titleFejezetek az északkelet-magyarországi ruszinok neoabszolutizmus kori történetébőlen
dc.typedc.type.researchArticleen
Appears in Collections:Molnár Ferenc
Társadalomtudományi Tanulmányok

Files in This Item:
File Description SizeFormat 
Molnar_Ferenc_Fejezetek_az_eszakkelet_magyarorszagi_ruszinok_2021.pdfIn Molnár D. Erzsébet és Molnár Ferenc (szerk.): Társadalomtudományi Tanulmányok. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpontjának tanulmánykötete. Beregszász-Ungvár, II. RF KMF-„RIK-U” Kft., 2021. pp. 63-76.1.9 MBAdobe PDFView/Open


This item is licensed under a Creative Commons License Creative Commons