Please use this identifier to cite or link to this item: https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/3456
Full metadata record
DC FieldValueLanguage
dc.contributor.authorSzakál Imrehu
dc.contributor.authorСакал Імреuk
dc.contributor.authorSzakal Imreen
dc.date.accessioned2024-03-25T15:18:11Z-
dc.date.available2024-03-25T15:18:11Z-
dc.date.issued2020-
dc.identifier.citationIn Papp Klára et al. (szerk.): Kultúra, művelődés, agrárium. Tanulmányok Ifj. Barta János 80. születésnapjára. Speculum Historiae Debreceniense 29. Debrecen, Debreceni Egyetem Történelmi Intézete, 2020. pp. 309-320.en
dc.identifier.isbn978-963-490-208-9-
dc.identifier.issn2060-9213-
dc.identifier.urihttps://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/3456-
dc.description.abstractAz első világháborút követő hatalomváltás során a régi magyar vármegyék közigazgatása átalakult. A magyar közszolgák nagy része elvesztette állását, akik ezt követően rendkívül különböző életutakat futottak be. Figyelemre méltó, hogy a kárpátaljai magyar közösség a magasabb tisztséget elhagyó hivatalnokok életútját nyomon követte, s haláluk esetén a helyi lapokban egy-egy nekrológgal tisztelegtek előttük. 1926-ban az egyik beregszászi újság a város egy volt tisztviselőjéről, Rell Ferenc elbocsátott pénzügyi főtanácsosról emlékezett: „Beregszász egyik legismertebb és legtiszteltebb polgára volt, aki a fordulatkor itt maradt és nagy nélkülözésekkel küzdve az elbocsátott állami tisztviselők szószólója lett. Mindenüvé elment, ahol a szélnek eresztett magyar tisztviselők, «az újkori vízözön e legsajnálatraméltóbb hajótöröttjei érdekében valamit tenni lehetett», és rendíthetetlen hittel hirdette, hogy az önhibájukon kívül nyomorgó magyar tisztviselők válláról előbb utóbb leveszik a keresztet.”1 A korszak gyakori szóhasználatával „hajótörötteknek” titulált magyar közigazgatási hivatalnokoknak egészen új helyzettel kellett szembenézniük 1918–1919 zűrzavarát követően. 1920- ra, mire Magyarország aláírta a trianoni békeszerződést, az első Csehszlovák Köztársaság az 1919-ben elfoglalt területeken már új polgári közigazgatást működtetett. Az 1919-ben megszállt északkeleti magyar vármegyékben a SaintGermain-i békeszerződés értelmében létrejött Podkarpatszka Rusz nevű terület, amelyet a magyar közbeszédben először Ruszinszkónak, majd fokozatosan Kárpátaljának kezdtek nevezni.hu
dc.description.sponsorshipA tanulmány a Magyar Tudományos Akadémia Domus szülőföldi ösztöndíjának támogatásával készült.en
dc.language.isohuen
dc.publisherDebreceni Egyetem Történelmi Intézeteen
dc.relation.ispartofseriesSpeculum Historiae Debreceniense;29.-
dc.rightsAttribution-NonCommercial-NoDerivs 3.0 United States*
dc.rights.urihttp://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/*
dc.subjectkárpátaljai magyar tisztviselőkhu
dc.subjectKárpátaljahu
dc.subjectCsehszlovák köztársasághu
dc.titleHajótöröttek. A kárpátaljai magyar tisztviselők helyzete 1918 utánen
dc.typedc.type.researchArticleen
Appears in Collections:Szakál Imre

Files in This Item:
File Description SizeFormat 
Szakal_Imre_Hajotorottek_A_karpataljai_magyar_tisztviselok_helyzete_2020.pdfIn Papp Klára et al. (szerk.): Kultúra, művelődés, agrárium. Tanulmányok Ifj. Barta János 80. születésnapjára. Speculum Historiae Debreceniense 29. Debrecen, Debreceni Egyetem Történelmi Intézete, 2020. pp. 309-320.307.5 kBAdobe PDFView/Open


This item is licensed under a Creative Commons License Creative Commons