Please use this identifier to cite or link to this item: https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/3459
Full metadata record
DC FieldValueLanguage
dc.contributor.authorFedinec Csillahu
dc.contributor.authorФединець Чіллаuk
dc.contributor.authorSzakál Imrehu
dc.contributor.authorСакал Імреuk
dc.contributor.authorSzakal Imreen
dc.contributor.authorCsernicskó Istvánhu
dc.contributor.authorЧерничко Степанuk
dc.contributor.authorCsernicsko Istvanen
dc.date.accessioned2024-03-26T13:07:52Z-
dc.date.available2024-03-26T13:07:52Z-
dc.date.issued2020-
dc.identifier.citationFedinec Csilla ‒ Szakál Imre ‒ Csernicskó István: A magyarországi ruszinok és ukránok. Magyarországi kisebbségek: nemzeti, nemzetiségi és vallási közösségek. Budapest, Magyar Nemzeti Levéltár, 2020. 270 p.en
dc.identifier.isbn978-963-631-295-4-
dc.identifier.issn2732-1525-
dc.identifier.urihttps://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/3459-
dc.descriptionhttps://opac3.brff.monguz.hu/hu/record/-/record/bibBRF00008679en
dc.description.abstractA középkori magyar állam etnikailag sokszínű volt. A 13. századnál korábbról nincsenek olyan oklevelek, melyek a magyar állam területén élő etnikumokat említenének, az 1200-as évektől azonban az adománylevelekben fellelhető helységnevek árulkodnak arról, hogy milyen népekkel osztoztak a magyarok a Kárpát-medencén. A „németi”, „olaszi”, „csehi”, „oroszi” településnevek arról tanúskodnak, hogy a 13. századra kialakult határral rendelkező, nemzetiségi lakossággal bíró települések léteztek az ország területén.35 Ezek a szinte kivétel nélkül királyi birtokokon létrejött települések a 14– 15. századra már színmagyarok voltak.36 „Orosz”, tehát vélhetően a Kárpátok keleti oldaláról érkező rusz, vagy rutén lakossággal bíró településeket találunk az Árpád-kor végére Bereg megyétől Hevesig, Torontáltól Fejérig, összesen tizenöt megyében. Persze a megnevezések megtévesztőek lehetnek. Ismert, hogy a középkori Magyar Királyságban az orosz, rusz, rutén elnevezés nemcsak az etnikumot, de bizonyos esetben foglalkozást is jelenthetett. Ruthenus-nak neveztek ugyanis egyes királyi udvari alkalmazottakat.37 Mindenesetre kétségtelen, hogy bizonyos létszámban élt keleti szláv lakosság a Magyar Királyság területén annak egészen korai időszakától.hu
dc.description.sponsorshipMegjelent a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával.en
dc.language.isohuen
dc.publisherMagyar Nemzeti Levéltáren
dc.relation.ispartofseriesMagyarországi kisebbségek: nemzeti, nemzetiségi és vallási közösségek;-
dc.rightsAttribution-NonCommercial-NoDerivs 3.0 United States*
dc.rights.urihttp://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/*
dc.subjectmagyarországi ruszinokhu
dc.subjectmagyarországi ukránokhu
dc.subjectRuszka Krajnahu
dc.subjectKárpátaljai Kormányzósághu
dc.titleA magyarországi ruszinok és ukránoken
dc.typedc.type.primarySourceen
Appears in Collections:Csernicskó István
Szakál Imre

Files in This Item:
File Description SizeFormat 
Csilla_Fedinec_Imre_Szakal_Istvan_Csernicsko_A_magyarorszagi_ruszinok_es_ukranok_2020.pdfFedinec Csilla ‒ Szakál Imre ‒ Csernicskó István: A magyarországi ruszinok és ukránok. Magyarországi kisebbségek: nemzeti, nemzetiségi és vallási közösségek. Budapest, Magyar Nemzeti Levéltár, 2020. 270 p.2.15 MBAdobe PDFView/Open


This item is licensed under a Creative Commons License Creative Commons