Please use this identifier to cite or link to this item: https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/3498
Full metadata record
DC FieldValueLanguage
dc.contributor.authorHires-László Kornéliahu
dc.contributor.authorГіреш-Ласлов Корнеліяuk
dc.date.accessioned2024-04-15T13:07:10Z-
dc.date.available2024-04-15T13:07:10Z-
dc.date.issued2019-
dc.identifier.citationIn Kovács Teréz, Molnár Gergely (szerk.): Fiatalok a Kárpát-Medencében a 21. század elején. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a PTE BTK Demográfia és Szociológia PhD Iskola által 2018. október 26–27-én megrendezett II. Doktorandusz Konferenciájának előadásait összefoglaló tanulmánykötet. Kárpát-haza Szemle 13. Budapest, Nemzetstratégiai Kutatóintézet, 2019. pp. 114-128.en
dc.identifier.isbn978-615-5639-19-7-
dc.identifier.issn2064-6372-
dc.identifier.urihttps://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/3498-
dc.descriptionhttps://matarka.hu/cikk_list.php?fusz=176125en
dc.description.abstractA kárpátaljai magyar fiatalok helyzetéről képet adni az egyik legnagyobb kihívás, annak ellenére, hogy az utóbbi három-négy évben több – elsősorban szociológiai – kutatás zajlott a térségben. Csernicskó Istvánnal közösen (Csernicskó–Hires-László 2017) készített tanulmányunkban be is mutatjuk azokat a kutatásokat, valamint azok megállapításait, amelyeket eddig a kárpátaljai magyar fiatalok helyzetének a feltérképezése céljából végeztek. Az elmúlt öt-hat évben a kárpátaljai magyarság körében végzett kutatások a korábbi évek pangása után újraéledtek: a Tandem 2016 (Ferenc-Molnár 2017), a Summa 2017 (Tátrai et al. 2018), a GeneZYs 2015 (Papp Z. (szerk.) 2017) és a Magyar Ifjúság Kutatás 2016, ezek közül a két utóbbi kutatás célcsoportja konkrétan az ifjúság volt. Mindazok ellenére, hogy az azt megelőző 15 évben olyan alapossággal nem készült egyetlen felmérés sem a kárpátaljai magyar fiatalságról, mint a MOZAIK 2001, mára az egymást követő kutatások eredményeiből is nagyon nehéz egy olyan képet mutatni a fiatalokról, amely „teljes” és „valós” lenne. A gondot minden kutatás esetében az jelenti, hogy Ukrajnában 2001-ben szerveztek utoljára népszámlást, és rendszeresen elnapolják annak megvalósítását. A népszámlálási adatok hiánya miatt a minták kialakításában csak megbecsülni tudjuk az alapsokaság nagyságát, valamint azok legfontosabb jellemzőit. Mielőtt elkezdenénk az elemzésünket, néhány aktuális társadalmi folyamatra érdemes kitérnünk, melyek közelebb hoznak minket a folyamatok értelmezéséhez. A kárpátaljai magyarság sokáig élte a rendszerváltás után kialakított sajátosan nehéz életét, különböző megélhetési stratégiákat dolgozva ki magának (Hires-László 2018), és ebben a folyamatban egy statikusnak mondható életforma alakult ki. Mára ez a statikusság eltűnt; a változást elsősorban két társadalmi, politikai folyamat idézte elő: Egyrészt az Ukrajnában kialakult gazdasági és politikai események következtében a jövőtervezés egyre bizonytalanabbá vált, és ez a kiszámíthatatlanság napról-napra fokozódik a különböző kisebbségi népcsoportok életét elnyomó törvénykezések, valamint az egyre rosszabb minőségű társadalompolitikai támogatások következtében. Másrészt az egész Európában már korábban is tapasztalt munkaerő-migráció hulláma a kárpátaljai magyarokat is elérte, és a világ megnyílt immár nemcsak a kárpátaljai magyarság, hanem az ukrán lakosság számára is (Hires-László 2017). Az új belpolitikai helyzetnek köszönhetően 2014 óta a korábban kidolgozott megélhetési stratégiák legtöbb esetben alkalmatlannak bizonyultak, így akik nem tudtak alkalmazkodni az új helyzethez (vagy csak jobbra vágytak), azok számára a migráció jelentette a megoldást. A mobilitás tehát teljesen átrajzolta az emberek megélhetési szokásait, stratégiáit, illetve értékrendjét is. A korábban statikusságra berendezkedett kárpátaljai magyarság számára kihívást jelent lépést tartani a számukra megnyílt nagybetűs világgal. Tehát egy folyamatos változást él meg a kárpátaljai magyarság. A továbbiakban a kárpátaljai magyar fiatalok bemutatásánál három fontosabb témakört szeretnék ismertetni, amelyek a jelenlegi helyzetben fokozottan hangsúlyossá válnak: migrációs tendenciák, a fiatalok jelenlegi családi állapota és gyermekvállalása, valamint az értékrend/identitás.hu
dc.language.isohuen
dc.publisherNemzetstratégiai Kutatóintézeten
dc.relation.ispartofseriesKárpát-haza Szemle;13.-
dc.rightsAttribution-NonCommercial-NoDerivs 3.0 United States*
dc.rights.urihttp://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/*
dc.subjectKárpátaljahu
dc.subjectmunkavállaláshu
dc.subjectmigrációhu
dc.subjectkárpátaljai magyar fiatalokhu
dc.titleA kárpátaljai magyar fiatalok társadalmi helyzete és kilátásaien
dc.typedc.type.researchStudyen
Appears in Collections:Hires-László Kornélia

Files in This Item:
File Description SizeFormat 
Hires_Laszlo_Kornelia_A_karpataljai_magyar_fiatalok_tarsadalmi_helyzete_2019.pdfIn Kovács Teréz, Molnár Gergely (szerk.): Fiatalok a Kárpát-Medencében a 21. század elején. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a PTE BTK Demográfia és Szociológia PhD Iskola által 2018. október 26–27-én megrendezett II. Doktorandusz Konferenciájának előadásait összefoglaló tanulmánykötet. Kárpát-haza Szemle 13. Budapest, Nemzetstratégiai Kutatóintézet, 2019. pp. 114-128.670.33 kBAdobe PDFView/Open


This item is licensed under a Creative Commons License Creative Commons