Please use this identifier to cite or link to this item: https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/4222
Full metadata record
DC FieldValueLanguage
dc.contributor.authorCsernicskó Istvánhu
dc.contributor.authorЧерничко Степанuk
dc.contributor.authorCsernicsko Istvanen
dc.date.accessioned2024-09-05T21:28:47Z-
dc.date.available2024-09-05T21:28:47Z-
dc.date.issued2022-
dc.identifier.citationIn Fórum Társadalomtudományi Szemle. 2022. XXIV. évfolyam, 2. szám. pp. 3-30.en
dc.identifier.issn1335-4361-
dc.identifier.issn2729-9740-
dc.identifier.urihttps://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/4222-
dc.description.abstract„A nyelvet mint a csoportidentitás erőteljes szimbólumát, gyakran említik a csoportok közötti konfliktus okaként. És a történelem során a mai napig a nyelvhasználat korlátozása fontos szerepet játszott az ilyen a konfliktusokban” – írja Davies és Dubinsky. (2018, 161. p.) Roter és Busch (2018, 156. p.) szerint „a kizárólagos nemzetépítés folyamatában […] a nyelvi kérdések gyakran ürügyként szolgálnak a hatalmi küzdelmek elfedésére, amelyek heves konfliktusokat eredményezhetnek az államon belül vagy az államok között”. 2022. február 24-én, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, új geopolitikai korszak kezdődött. Ez a háború nagy eséllyel jelentősen átalakítja majd a globális biztonságpolitikai rendszert is. A háború oroszok általi megindítása előtt sokszor merült fel a kisebbségi és nyelvi (emberi) jogok kérdése. Oroszország már a Krím 2014-es orosz megszállása során és az Ukrajna keleti régióiban 2014-ben kirobbant fegyveres konfliktus előtt is ürügyként használta fel a nyelvi kérdést. (Csernicskó 2016)hu
dc.description.abstractAbstract. Russia has already used the issue of linguistic and nationality rights of the Russian minority in Ukraine as a pretext in 2014, when it invaded Crimea and supported the breakaway regions of eastern Ukraine. Russian President Putin’s speech immediately prior to the launch of the war against Ukraine also emphasises the language issue. This paper looks at the possible link between linguistic (human) rights and their violation and security policy. Using the example of the linguistic rights of the Hungarian community in Transcarpathia, it examines whether Ukrainian language policy in recent years can be interpreted as a violation of linguistic rights, and also seeks to answer the question of whether there can be a balance between the guarantee of linguistic rights of minorities and security policy.en
dc.language.isohuen
dc.publisherFórum Kisebbségkutató Intézeten
dc.relation.ispartofseries;XXIV. évfolyam, 2. szám-
dc.rightsAttribution-NonCommercial-NoDerivs 3.0 United States*
dc.rights.urihttp://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/*
dc.subjectNyelvi (emberi) jogokhu
dc.subjectbiztonságpolitikahu
dc.subjectUkrajnahu
dc.subjectkisebbségi jogokhu
dc.subjectnyelvpolitikahu
dc.titleNyelvi (emberi) jogok, jogsértések és biztonságpolitika összefüggései Oroszország Ukrajna elleni háborúja tükrébenen
dc.title.alternativeLanguage (Human) Rights, Violations and Security Policy in the Context of Russia’s War Against Ukraineen
dc.typedc.type.researchStudyen
Appears in Collections:Csernicskó István

Files in This Item:
File Description SizeFormat 
Csernicsko_Istvan_Nyelvi_emberi_jogok_jogsertesek_es_biztonsagpolitika_ossze_Oroszorszag_2022.pdfIn Fórum Társadalomtudományi Szemle. 2022. XXIV. évfolyam, 2. szám. pp. 3-30.626.45 kBAdobe PDFView/Open


This item is licensed under a Creative Commons License Creative Commons