Please use this identifier to cite or link to this item: https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/429
Full metadata record
DC FieldValueLanguage
dc.contributor.authorVáradi Judithu
dc.contributor.authorKiss Juliannahu
dc.contributor.authorКіш Юліаннаuk
dc.date.accessioned2020-12-03T14:58:23Z-
dc.date.available2020-12-03T14:58:23Z-
dc.date.issued2019-
dc.identifier.citationIn Varga Aranka, Andl Helga, Molnár-Kovács Zsófia (szerk.): Neveléstudomány – Horizontok és dialógusok. Absztraktkötet. XIX. Országos Neveléstudományi Konferencia Pécs, 2019. november 7-9. Pécs, MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság, PTE BTK Neveléstudományi Intézet, 2019. p. 62.en
dc.identifier.isbn978-963-429-473-3-
dc.identifier.urihttp://dspace.kmf.uz.ua:8080/jspui/handle/123456789/429-
dc.descriptionhttp://edu.u-szeged.hu/ttkcs/sites/default/files/uploads/files/news/onk2019_absztraktkotet.pdfen
dc.description.abstractA rendszerváltás óta az oktatási rendszer jelentős átalakuláson ment át. A közoktatás, a kurrikulum vizsgálata évtizedek óta kiemelten foglalkoztatja a kutatókat, ugyanakkor az oktatáspolitikai változások hatására előtérbe került a képesség- és készségfejlesztés problematikája. Báthory (1997) az iskolai tanítást nem tekinti kizárólagos oktatási helyszínnek. A tanórán kívüli iskolai és iskolán kívüli programok jelentős szerepet töltenek be a tanköteles gyermekek nevelésében. Ez a tevékenység részét képezi a tehetséggondozásnak, gazdagításnak, dúsításnak éppúgy, mint a korrekciós vagy korrepetáló jellegű tanulmányi segítségnek is (Páskuné, 2014). Kutatók szignifikáns összefüggést találtak az iskolai lemorzsolódás és az iskolán/tanórán kívüli aktivitásban való részvétel megléte között (Bell, 1967; Mahoney – Roberts, 1997; Thomas et al., 2015). Az iskolából kimaradók esetében jelentős volt a száma azoknak a diákoknak, akik az órán kívüli aktív tevékenységekben nem vettek részt. Broh (2002) megállapítja, hogy az extrakurrikuláris tevékenység hatékony befektetés, melynek folyamatos hatásait tapasztalták más diszciplináris eredményekben. A kutatások erős pozitív kapcsolatot igazoltak az iskolai eredmények és a zenetanulás között (Kelstrom, 1998; Ponter, 1999; Deasy, 2002; Eady, 2004; Pusztai, 2009; Szűcs, 2018). Előadásunkban a vizsgált intézményekben folyó kurrikuláris művészeti nevelés helyzetét és annak eredményeit tárjuk fel, kiemelten vizsgálva az iskola által kínált extrakurrikuláris lehetőségeket az intézményvezetői kérdőívek alapján (N=30). A nyitott és zárt kérdéseket tartalmazó 39 itemes önkitöltős kérdőív mintáján alapuló kutatási megközelítés alkalmazásával célunk az intézményvezetők álláspontjának megismerése a művészeti nevelés szerepéről, szervezéséről és lehetőségeiről, az iskolai és tanórán kívüli tevékenységek meghatározó tényezőiről. A vizsgált területekre vonatkozó kortárs stratégiákon alapuló aktív művészeti attitűd kialakulása a tehetség kibontakoztatása mellett hozzájárulhat az iskolai eredményesség, a perzisztencia előmozdításához, amely ráirányítja a figyelmet a tanórán kívüli művészeti tevékenységek jelentőségére.en
dc.language.isohuen
dc.publisherMTA Pedagógiai Tudományos Bizottság, PTE BTK Neveléstudományi Intézeten
dc.rightsAttribution-NonCommercial-NoDerivs 3.0 United States*
dc.rights.urihttp://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/*
dc.subjectművészeti neveléshu
dc.subjectkurrikuláris oktatáshu
dc.subjectextrakurrikuláris tevékenységhu
dc.titleA művészeti nevelés kurrikuláris jellemzői és lehetőségeien
dc.typedc.type.conferenceAbstracten
Appears in Collections:Kiss Julianna

Files in This Item:
File Description SizeFormat 
Varadi_J_Kiss_J_A_muveszeti_neveles_kurrikularis_jellemzoi_es_lehetosegei_2019.pdfIn Varga Aranka, Andl Helga, Molnár-Kovács Zsófia (szerk.): Neveléstudomány – Horizontok és dialógusok. Absztraktkötet. XIX. Országos Neveléstudományi Konferencia Pécs, 2019. november 7-9. Pécs, MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság, PTE BTK Neveléstudományi Intézet, 2019. p. 62.577.66 kBAdobe PDFView/Open


This item is licensed under a Creative Commons License Creative Commons