Please use this identifier to cite or link to this item: https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/5153
Full metadata record
DC FieldValueLanguage
dc.contributor.authorGyarmati Sándorhu
dc.contributor.authorДьормоті Олександрuk
dc.date.accessioned2025-08-20T07:25:13Z-
dc.date.available2025-08-20T07:25:13Z-
dc.date.issued2025-06-18-
dc.identifier.citationGyarmati Sándor: A keleti nomád és a nyugati lovagi fegyverzet ötvöződése a középkori magyar hadseregekben. Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék, Beregszász, 2025. 70 p.en
dc.identifier.urihttps://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/5153-
dc.description.abstractDolgozatom központi témája a keleti nomád és a nyugati lovagi fegyverzet ötvöződése a középkori magyar hadseregekben. Kutatásom célja ezen fegyvertípusok és harcászati technikák szerkezeti, technikai és kulturális elemzése, valamint szerepük bemutatása a vegyesházi királyok korának (1301–1526) hadviselésében. Hipotézisem szerint a középkori magyar hadsereg egyedülálló módon integrálta a keleti könnyűlovas íjászat gyorsaságát, taktikai rugalmasságát és a nyugati nehézlovasság ütőerejét, ezzel egy komplex és hatékony katonai rendszert hozva létre. A kutatás során másodlagos történeti források és modern szakirodalom széleskörű elemzésére támaszkodtam, kiemelten kezelve a korszak fontos katonai eseményeit, így például a nikápolyi (1396), rigómezei (1448), kenyérmezei (1479) és mohácsi (1526) csatákat. Dolgozatomban különös figyelmet fordítottam a könnyű- és nehézlovasság szerepére, a fegyverzet technológiai átalakulásaira és a katonai szervezet fejlődésére. Eredményeim alátámasztják, hogy a keleti nomád és nyugati lovagi elemek nem álltak egymással ellentétben, hanem sikeresen kiegészítették egymást, így hozzájárulva Magyarország katonai sikereihez és védelmi képességének erősítéséhez a középkori Európa folyamatosan változó hadászati kihívásai között.hu
dc.description.abstractРезюме. На основі історичного аналізу, аналізу джерел та дослідження військової структури, проведеного в ході дисертації, можна зробити висновок, що однією з найважливіших характеристик середньовічної угорської армії був унікальний синтез східної кочової та західної лицарської військової культури. Дослідження чітко показало, що військова система Угорського королівства не просто пасивно вбирала елементи цих двох культурних традицій, а активно поєднувала і адаптувала їх до власного геополітичного становища, соціальної структури і військових завдань. Стиль ведення бою епохи завоювань, заснований на стрільбі з легких коней, швидкості і тактичних хитрощах, не зник із заснуванням держави. За часів королів Змішаного Королівства куни, секлери та інші прикордонні народи продовжували представляти кочові традиції Сходу. Протягом століть рефлектор, шабля, легка кольчуга та прудкі кінські шпори залишалися ефективними інструментами угорської війни. Ці елементи успішно використовувалися не лише у війні проти турків, але й у конфліктах на Заході.uk
dc.language.isohuen
dc.publisherTörténelem- és Társadalomtudományi Tanszéken
dc.rightsAttribution-NonCommercial-NoDerivs 3.0 United States*
dc.rights.urihttp://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/*
dc.subjectközépkori magyar hadsereghu
dc.subjectkeleti nomád fegyverzethu
dc.subjectnyugati lovagi hadviseléshu
dc.subjectkönnyűlovassághu
dc.titleA keleti nomád és a nyugati lovagi fegyverzet ötvöződése a középkori magyar hadseregekbenen
dc.title.alternativeСинтез східної кочової та західної лицарської зброї в середньовічних угорських арміяхen
dc.typedc.type.bacheloren
Appears in Collections:Történelem és társadalomtudományi tanszék

Files in This Item:
File Description SizeFormat 
Gyarmati_Sandor.pdfGyarmati Sándor: A keleti nomád és a nyugati lovagi fegyverzet ötvöződése a középkori magyar hadseregekben. Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék, Beregszász, 2025. 70 p.2.68 MBAdobe PDFView/Open


This item is licensed under a Creative Commons License Creative Commons