A tápanyag utánpótlás hatása az orvosi citromfű (Melissa officinalis) produkciójára

Abstract

A citromfű (Melissa officinalis L.) évszázadok óta a népi gyógyászat, a modern gyógyszeripar, a szépségápolás és az élelmiszeripar egyik kedvelt alapanyaga, hiszen kellemes aromás illata mellet, nyugtató, antivirális és emésztést segítő tulajdonságokkal is bír. Diplomamunkám célja az volt, hogy megvizsgáljam, hogyan befolyásolja a tápanyag-utánpótlás és a térállás a citromfű növekedését, droghozamát és hatóanyagtartalmát egy kárpátaljai háztáji kertben, Bátyúban, 2023 és 2025 között. A kutatás nemcsak a termesztéstechnológia finomítását célozta meg, hanem szeretne hozzájárulni a fenntartható növénytermesztés és a gyógynövénykultúra helyi fejlesztéséhez is. Kutatásomat egy 24 m²-es ültetvényen végeztem, amelyet három parcellára osztottam, különböző sortávolságokkal (25, 45, 70 cm) és tőtávolságokkal (20, 25, 30, 35 cm). A kísérlet alapját a 2022-ben létrehozott ültetvény képezte, melyhez a Melissa officinalis vetőmagvakat az Ukrán Nemzeti Agrártudományi Akadémia biztosította. A palántanevelést fólia alatt végeztem, majd a palántákat szabadföldbe ültettem. A talajvizsgálatok kimutatták, hogy a terület agyagos vályogtalajjal rendelkezik, közel semleges pH-val (5,8), alacsony nitrogéntartalommal (84 mg/kg), de magas foszfor- (437,5 mg/kg) és káliumtartalommal (253,5 mg/kg). Ezen eredményekből kiindulva a tápanyagutánpótlás során csak ammónium-nitrátot (NH₄NO₃) alkalmaztam, mint tápanyagutánpótlás. Ezt különböző dózisokban vittem az ültetvénybe: 0, 34, 68 és 90 kg/ha, hogy a nitrogén hatását vizsgáljam a növény morfológiájára és produktivitására. A termesztés során nagy figyelmet fordítottam a környezeti feltételek, különösen az időjárás hatásainak megfigyelésére. A 2023-as év optimális körülményeket biztosított (561 mm csapadék, mérsékelt hőmérséklet), míg 2024 és 2025 kedvezőtlen időjárása: alacsony csapadék (435 mm 2024-ben), tavaszi fagyok (-2 °C 2025 májusában) és magas hőmérséklet, jelentős kihívásokat okozott a termesztésben és a kísérlet menetében. A 2024-es vízhiányos stressz és a feltehetően Septoria melissae által okozott levélfoltosság 90%-os terméskiesést eredményezett, míg a 2025-ös fagyok a bokrok jelentős részét károsították, lassítva a vegetatív fejlődés folyamatát. A kutatás eredményei több fontos eredményt és észrevételt is hoztak. A tő és sortávolság vizsgálata során kiderült, hogy a nagyobb térállás, különösen a 35 cm-es tőtávolság, áltlagosan nagyobb zöldmasszát eredményezett, amit korrelációs elemzések is alátámasztottak (0,18–0,49 közötti pozitív kapcsolat). Ez azt jelzi, hogy a citromfű jobban fejlődik, ha elegendő tér áll rendelkezésére, ami különösen fontos a háztáji és mezőgazdasági termesztés optimalizálásakor. A tápanyagutánpótlás hatásait a morfológiai mérések alapján értékeltem, mivel a kedvezőtlen időjárás erősen korlátozta a közvetlen droghozam vizsgálatát. Az ammónium-nitrát utánpótlás (34–90 kg/ha) jelentősen növelte a levelek méretét és számát, valamint az elágazások intenzitását. A legnagyobb levélfelület növekedést a közepes nitrogéndózis (34 kg/ha) esetén figyeltem meg (+37,5%), míg a legmagasabb dózis (90 kg/ha) dúsabb lombozatot és fejlettebb oldalhajtásokat eredményezett. Ezek a változások arra utalnak, hogy a nitrogén serkenti a vegetatív fejlődést, ami növelheti az illóolaj-tartalmat, mivel a citromfű a levelek felületén tárolja hatóanyagait. A kutatásom jelentősége abban rejlik, hogy hozzájárul a citromfű termesztéstechnológiájának finomításához, különösen Kárpátalja éghajlati és talajviszonyai mellett. Az eredmények rávilágítottak a megfelelő tápanyag ellátottság és a térállás fontosságára, ugyanakkor felhívták a figyelmet a környezeti stresszhatások, például a vízhiány és a fagyok kezelésének szükségességére. Javaslataim között szerepel a magnézium és kalcium tartalmú trágyák alkalmazása a talaj egyensúlyának javítására, valamint a kora reggeli vagy esti öntözés és a tavaszi fagyok elleni takarás a termésveszteség csökkentésére. Hosszú távon a kutatás eredményei támogathatják a fenntartható gyógynövénytermesztést, és segíthetik a helyi gazdálkodókat abban, hogy hatékonyabban termesszék ezt az értékes gyógynövényt.