Please use this identifier to cite or link to this item: https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/5719
Full metadata record
DC FieldValueLanguage
dc.contributor.authorРуденко Вікторіяuk
dc.contributor.authorRudenko V.en
dc.contributor.authorRudenko V.hu
dc.date.accessioned2026-01-14T20:30:18Z-
dc.date.available2026-01-14T20:30:18Z-
dc.date.issued2025-12-22-
dc.identifier.citationIn Acta Academiae Beregsasiensis. Economics. 2025. 11. szám. pp. 429-441.en
dc.identifier.issn2786-6734 (Print)-
dc.identifier.issn2786-6742 (Online)-
dc.identifier.otherDOI: https://doi.org/10.58423/2786-6742/2025-11-
dc.identifier.otherDOI: https://doi.org/10.58423/2786-6742/2025-11-429-441-
dc.identifier.urihttps://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/5719-
dc.descriptionВесь випуск: https://aab-economics.kmf.uz.ua/aabe/issue/view/11en
dc.description.abstractРезюме. Вільна практика, що історично виникла як елемент санітарно-карантинних заходів, у сучасних умовах глобалізації трансформувалася в інструмент оптимізації митних процедур та забезпечення прикордонної безпеки, що зумовлює потребу її наукового осмислення в контексті міжнародних і національних правових норм. Метою дослідження є комплексний аналіз еволюції вільної практики та виявлення сучасних тенденцій її застосування з урахуванням її переваг і недоліків. Методологічну основу дослідження становить поєднання історико-правового аналізу для з’ясування еволюції інституту вільної практики, порівняльно-правового методу для співставлення міжнародного та національного законодавства щодо регламентації вільної практики, системного підходу для комплексного розгляду її санітарно-епідеміологічних, митно-логістичних та безпекових аспектів, а також методів документального аналізу та узагальнення для формулювання висновків і практичних рекомендацій. У результаті проведеного дослідження встановлено, що вільна практика еволюціонувала від середньовічних карантинних заходів до сучасного комплексного інструменту митного та санітарно-епідеміологічного регулювання, який у міжнародному праві фокусується на запобіганні поширенню захворювань, а у національному контексті України −на спрощенні митно-логістичних процедур і підвищенні ефективності портової інфраструктури. Визначено, що сучасні тенденції її застосування характеризуються цифровізацією процесів, інтеграцією з міжнародними стандартами, підвищенням ролі попереднього інформування та використанням систем управління ризиками. Практичне значення дослідження полягає у тому, що виявлені переваги та недоліки можуть слугувати основою для формування рекомендацій щодо вдосконалення механізму вільної практики як інструменту підвищення конкурентоспроможності морських і річкових портів, зниження адміністративного навантаження на митні органи та забезпечення належного рівня митної й прикордонної безпеки в умовах глобалізації.uk
dc.description.abstractA szabad gyakorlat (free practice), amely történelmileg az egészségügyi-karantén intézkedések elemeként jött létre, a globalizáció jelenlegi feltételei között a vám eljárások optimalizálásának és a határbiztonság biztosításának eszközévé alakult át, ami szükségessé teszi tudományos értelmezését a nemzetközi és nemzeti jogi normák kontextusában. A kutatás célja a szabad gyakorlat evolúciójának átfogó elemzése és alkalmazása, valamint korszerű tendenciáinak feltárása, figyelembe véve annak előnyeit és hátrányait. A kutatás módszertani alapját a történeti-jogi elemzés (a szabad gyakorlat intézményi evolúciójának feltárására), az összehasonlító jogi módszer (a nemzetközi és nemzeti jogszabályok összevetésére a szabályozás terén), a rendszerszemléletű megközelítés (az egészségügyi-járványügyi, vám-logisztikai és biztonsági aspektusok átfogó elemzésére), valamint a dokumentumelemzés és az általánosítás módszereinek kombinációja képezi, amelyek célja a következtetések és gyakorlati ajánlások megfogalmazása. Az elvégzett kutatás eredményeként megállapítást nyert, hogy a szabad gyakorlat a középkori karanténintézkedésektől a vám-és egészségügyi-járványügyi szabályozás modern, komplex eszközévé fejlődött, amely a nemzetközi jogban a betegségek terjedésének megelőzésére, míg Ukrajna nemzeti kontextusában a vám-logisztikai eljárások egyszerűsítésére és a kikötői infrastruktúra hatékonyságának növelésére összpontosít. Meghatározásra került, hogy alkalmazásának jelenlegi tendenciáit a folyamatok digitalizációja, a nemzetközi szabványokkal való integráció, az előzetes tájékoztatás szerepének növekedése és a kockázatkezelési rendszerek használata jellemzi. A kutatás gyakorlati jelentősége abban áll, hogy a feltárt előnyök és hátrányok alapot adhatnak a szabad gyakorlat mechanizmusának tökéletesítésére irányuló ajánlások megfogalmazásához, mint eszközhöz, amely növeli a tengeri és folyami kikötők versenyképességét, csökkenti a vámhatóságok adminisztratív terheit, és biztosítja a megfelelő szintű vám-és határbiztonságot a globalizáció körülményei között.hu
dc.description.abstractAbstract. Free pratique, which historically emerged as an element of sanitary and quarantine measures, has in modern conditions of globalization transformed into a tool for optimizing customs procedures and ensuring border security. This evolution necessitates a scientific understanding in the context of international and national legal norms. The purpose of the study is to providea comprehensive analysis of the evolution of free pratique and to identify modern trends in its application, taking into account its advantages and disadvantages. The methodological basis of the study combines historical and legal analysis to clarify the evolution of the institution of free pratique, a comparative legal method to compare international and national legislation on the regulation of free practice, a systematic approach to comprehensively consider its sanitary and epidemiological, customs and logistics and security aspects, as well as methods of documentary analysis and generalization to formulate conclusions and practical recommendations. The study reveals that free pratique has evolved from medieval quarantine measures into a modern comprehensive instrument of customs and sanitary-epidemiological regulation. In international law, it focuses primarilyon preventing the spread of infectious diseases, whereasin the national context of Ukraine it is aimed at simplifying customs and logistics procedures and increasing the efficiency of port infrastructure. It was determined that modern trends in its application are characterized by the digitalization of processes, integration with international standards, the increasing importance of advance information, and the use of risk management systems. The practical significance of the study lies in the fact that the identified advantages and disadvantages may serve as the basis for developing recommendations to improve the free pratique mechanism as a tool for enhancingthe competitiveness of sea and river ports, reducing the administrative burden on customs authorities, and ensuring the appropriate level of customs and border security in the context of globalization.en
dc.language.isouken
dc.publisherII. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemen
dc.relation.ispartofseries;11. szám-
dc.rightsAttribution-NonCommercial-NoDerivs 3.0 United States*
dc.rights.urihttp://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/*
dc.subjectвільна практикаuk
dc.subjectкарантинuk
dc.subjectмитна безпекаuk
dc.subjectмитне правоuk
dc.subjectмитне регулюванняuk
dc.subjectсудноuk
dc.titleВільна практика в митній справі: еволюція та сучасні тенденціїen
dc.title.alternativeRelease for Free Circulation in Customs: Evolution and Contemporary Trendsen
dc.title.alternativeSzabad gyakorlat a vámügyekben: fejlődés és jelenlegi trendeken
dc.typedc.type.studyen
Appears in Collections:Acta Academiae Beregsasiensis. Economics

Files in This Item:
File Description SizeFormat 
Vilna_praktyka_mytnii_spravi_evoliutsiia_suchasni_tendentsii_2025.pdfIn Acta Academiae Beregsasiensis. Economics. 2025. 11. szám. pp. 429-441.907.45 kBAdobe PDFView/Open


This item is licensed under a Creative Commons License Creative Commons