Please use this identifier to cite or link to this item: https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/5840
Full metadata record
DC FieldValueLanguage
dc.contributor.authorMolnár Józsefhu
dc.contributor.authorМолнар Йосипuk
dc.contributor.authorKakas Mónikahu
dc.contributor.authorMarguca Violahu
dc.date.accessioned2026-01-28T17:29:43Z-
dc.date.available2026-01-28T17:29:43Z-
dc.date.issued2006-
dc.identifier.citationIn Kertész Ádám, Dövényi Zoltán, Kocsis Károly (szerk.): III. Magyar Földrajzi Konferencia. Absztraktkötet. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 2006. szeptember 6-7. Budapest, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, 2006. 160. p.en
dc.identifier.urihttps://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/5840-
dc.description.abstractA települési hőszigetek kifejlődésének vizsgálata az urbanizáció folyamatának előrehaladásával párhuzamosan vált a meteorológia egyik fontos kutatási területévé. Ma már a hőszigetek nagyvárosi jelentkezésének tanulmányozása mellett a kisebb városok, sőt, falvak belterületén kialakuló hőtöbblet megismerése is előtérbe került. Kárpátalja településszerkezetének a kis városias-falusias jellege, és a kisebb helységek hőtöbbletének kevésbé széleskörű kutatottsága indokolta vizsgálataink témaválasztását. Az Arany János Közalapítvány a Tudományért támogatásával folytatott kutatásaink fő céljait az alábbiakban foglalhatjuk össze: • feltárni a településméret és a hősziget maximális intenzitása közötti összefüggéseket különböző évszakokban és időjárási viszonyok mellett; • kapcsolatot keresni a település típusa, illetve szerkezete és a kialakuló hőtöbblet között Kárpátalján; • a települési hősziget intenzitását a település jellemzői alapján előrejelző empirikus modell kifejlesztése. A települési hőtöbbletek detektálását gépkocsis mobil hőmérséklet méréses módszerrel végezzük 2006 január–júniusa folyamán félhavi rendszerességgel. A mérési útvonalat (Beregszász–Munkács–Csap) úgy terveztük meg, hogy az különböző méretű és típusú településeket érintsen. Útközben a kijelölt bel- és külterületi pontokban az emberi komfortérzés szempontjából kiemelt 1,5 méteres magasságban mérjük a léghőmérsékletet. A méréseket napnyugta után végezzük, mivel a szakirodalom erre a napszakra teszi a hősziget maximális kifejlődését. A kapott adatokból számítjuk az érintet települések hősziget-intenzitását, mint a bel- és külterületi mérőpontok léghőmérsékletének a különbségét. A mérési eredmények statisztikai és kartográfiai feldolgozása feltárja a települési hőszigetek főbb sajátosságait Kárpátalja síkvidékén. A kutatás eredményei összevethetők lesznek más hasonló vizsgálatok (pl. a Debreceni Egyetem munkatársai által a hajdúsági településeken végzett kutatások) eredményeivel. A vizsgálat hasznos információval segítheti a hőigényes, illetve fokozottan fagyérzékeny mezőgazdasági növények termőterületének a kiválasztását a vizsgált területen.hu
dc.language.isohuen
dc.publisherMTA Földrajztudományi Kutatóintézeten
dc.rightsAttribution-NonCommercial-NoDerivs 3.0 United States*
dc.rights.urihttp://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/*
dc.subjecthőszigethu
dc.subjecttelepüléshu
dc.subjectKárpátaljahu
dc.subjectalföldhu
dc.titleA települési hősziget-intenzitás Kárpátalja alföldi részénen
dc.typedc.type.conferenceAbstracten
Appears in Collections:Molnár József

Files in This Item:
File Description SizeFormat 
A_telepulesi_hosziget_intenzitas_Karpatalja_alfoldi_reszen.pdfIn Kertész Ádám, Dövényi Zoltán, Kocsis Károly (szerk.): III. Magyar Földrajzi Konferencia. Absztraktkötet. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 2006. szeptember 6-7. Budapest, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, 2006. 160. p.11.02 MBAdobe PDFView/Open


This item is licensed under a Creative Commons License Creative Commons