Néprajzi értékek Nagyszőlősön

Abstract

Dolgozatom során szerettem volna egy minél szélesebb képet kapni arról, mennyire van jelen még Nagyszőlősön a hagyományos kultúra, építészet, mesterségek, másrészt pedig megismerni a város történelméről mindent. Munkámban a város múltjának összegzése mellett leginkább a település szerkezetét, a hagyományos lakóépületek külsejét, tetőzetét és a városban is alkalmazott népi mesterségeket vizsgáltam, emellett pedig a szakrális tárgyakról is szót ejtettem, valamint összegyűjtöttem Nagyszőlős Városi Múzeumában és a Nagyszőlősi 3. Számú Perényi Zsigmond Középiskola Múzeumában található néprajzi tárgyakat, melyeket érdemes volt megemlíteni munkámban. Több terepszemle után rájöttem, hogy munkám sokkal nehezebb lesz, hiszen egy városban sokkal kevesebb hagyományos lakóépület található, mint például a falvakban, s egyre több új ház épül a globalizáció hatására. Az emberek inkább megválnak a hagyományos lakóházaiktól vagy nagymértékben átalakítják azokat és próbálkoznak mindenből modernebbet beszerezni és építeni. A kutatás során igyekeztem azokat a hagyományos telkeket és épületeket vizsgálni, amelyek még megőrizték valamilyen formában a népi mivoltukat. Összességében véleményem szerint még igenis jelen van Nagyszőlősön a hagyományos építészet, azonban viszonylag már sokkal kevesebb a hagyományos lakóházak száma, mint például az előző években általam vizsgált Feketepatakon. De ennek ellenére kutatható Nagyszőlős is és örülnünk kell, hogy kis mértékben is dokumentálni tudjuk még azt az utókornak. A vizsgált településen található hagyományos lakóházak építészeti stílusa megfelel a hagyományos ugocsai építkezési stílusnak. A mai napig jelen van még néhány helyen az igazi népi építészet stílusjegyeit hordozó régi tornácos parasztház is, ahol a ház udvarra néző tornáccal rendelkezik. A lakóházak többsége egész Kárpátalja szerte vályogtéglából épültek, azonban ezekre már igen kevés példát találhatunk Nagyszőlősön, a házak többsége ma már inkább téglából épül. A vizsgált lakóépületek tetőzete különböző, előfordul nyeregtetős, kontyos és csonkakontyos tetőváltozat is, ez is jellemzi mennyire sokszínű a város építészete. A 18. századig a háztetőket szalmával, náddal vagy zsindellyel fedték, majd a 19. század közepétől kezdtek el cserepet vagy bádogot használni, mára már Nagyszőlősön is a házak többsége cseréppel van fedve, viszont található egy-két bádogtetős lakóépület is. A népi mesterségeket illetően igyekeztem olyan mesterségeket bemutatni, amelyeket akár több generáción keresztül is műveltek. Sikerült is néhány ilyen hivatás nyomára bukkanni, például a csizmadia vagy épp a borbélymesterség. De szót ejtettem a varrónőkről, pintérmesterekről, borászokról is.A Nagyszőlősi Református Egyházban több néprajzi értékkel bíró szakrális tárgy is található, melyeket a munkám során bemutattam, ilyen például egy 1913-ból maradt úrasztali terítő, különböző kelyhek, tálcák és stb. Mindezek mellett a kutatás során Nagyszőlős más néprajzi értékeiről is ejtettem néhány szót. Így például bemutattam Ugocsa jellemző varrásmintáit, amelyek leginkább a székfű, tulipán, kakas, kismadár minta volt. Egy családi albumban talált fotón keresztül pedig sikerült bemutatni, milyen is volt a hagyományos népi magyar ruha az 1940-es évek végén. Emellett a már említett Nagyszőlősi 3. Számú Perényi Zsigmond Középiskola Múzeumában kiállított különböző dísztárgyak, játékok, fodrász kellékek stb. szintén segítették munkámat abban, hogy minél sokszínűbben tudjam bemutatni Nagyszőlős néprajzi értékeit. Mindazonáltal bízom benne, hogy kutatásommal akár kis mértékben is, de hozzájárulhattam a kárpátaljai magyar lakosság tárgyi kultúrájának megőrzéséhez és dokumentálásához. Hiszen fontosnak tartom e tradicionális kultúra megörökítését az utókor számára, mivel ahogyan mondják, már az utolsó órában járunk és meg kell tenni mindent azért, hogy valamilyen mértékben megörökítsük a hagyományos anyagi kultúránkat és szokásainkat.