Ezzel az azonosítóval hivatkozhat erre a dokumentumra forrásmegjelölésben vagy hiperhivatkozás esetén: https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/2485
Cím: Firczák Gyula (1836-1912) munkácsi püspök élete és munkásságának súlypontjai
Szerző(k): Marosi István
Мароші Іштван
Kulcsszavak: Firczák Gyula;munkácsi püspök;Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye
Kiadás dátuma: 2010
Kiadó: PoliPrint Kft.
Típus: dc.type.researchStudy
Hivatkozás: In Acta Beregsasiensis: a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tudományos évkönyve. 2010. IX. évfolyam, 2. kötet. pp. 75-89.
Sorozat neve/Száma.: A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tudományos évkönyve;IX. évfolyam, 2. kötet
Absztrakt: A görög katolikus egyház története alapvetően összetartozik az Északkeleti-Felvidék történetével. A szlávok 13. század óta történő beszivárgása a Kárpátok lejtőire megteremt a Magyar Királyságon belül egy nyelvi, kulturális és vallási egységet. Az 1646-os egyházi uniótól kezdve a keleti szertartású katolikus papság elkezdi magyarországi integrációját. Ennek az időszaknak különböző egymásra épülő szakaszai vannak, és jelentős egyházi személyiségek tevékenykedtek egyházi és politikai téren egyaránt. Számos belső és külső problémával kellett megküzdenie a görög katolikus egyház püspökeinek, papjainak és híveinek. Ennek az integrációnak és küzdelemnek „a hosszú 19. században” a legjelentősebb alakja Firczák Gyula (1836–912) munkácsi püspök, aki 1892 és 1912 között tölti be hivatalát. Számos olyan rendelkezése, kezdeményezése volt, amely a görög katolikus egyház, a haza, a nemzet és a ruszinság érdekeit szolgálta. Leginkább az oktatás, az egyházi zene, a papok önképzésének támogatása, a könyvkiadás, az egyesületi élet szorgalmazása, a szociális nyomor enyhítése és a ruszin nép felemelése érdekében tevékenykedett. Tanulmányunkban a püspök életútját, szellemiségét és munkásságának alapterületeit ismertetjük. Célunk a már megjelent munkáknak levéltári anyaggal és korabeli egyházmegyei körlevelekkel való alátámasztása. Arra törekszünk, hogy a születési, életrajzi adatoknak, a kitüntetéseknek az elsődleges forrásait minél pontosabban felkutassuk.
Резюме. Історія греко-католицької церкви є невід’ємною частиною історії Карпатського регіону. З проникненням слов’ян, починаючи з ХІІІ ст., всередину Угорського королівства, на схилах Карпат утворюється мовна, культурна і релігійна єдність. З церковної унії 1646 року починається інтеграція католицького духовенства візантійського обряду в Угорській державі. Характерною рисою єпохи є ті періоди, в рамках яких проходить діяльність видатних церковних і світських діячів. Багато зовнішніх і внутрішніх проблем треба вирішувати єпископам, священикам і вірникам греко-католицької церкви. Видатною постаттю інтеграції і боротьби у «довгому ХІХ столітті» є мукачівський грекокатолицький єпископ Юлій Фірцак (1836-1912), який посідає трон мукачівських владик з 1892 по 1912 рік. Багато його розпоряджень та ініціатив служили інтересам грекокатолицької церкви, інтересам угорського і русинського народів. Велику увагу єпископ приділяв розвитку освіти, церковного співу, самопідготовці духовенства, видавництву книжок, розвитку різних спільнот, а також старався піднести рівень життя русинського народу. Метою роботи є показати життєвий шлях єпископа, його духовний світ і поле діяльності, а також підтвердити вже публіковані матеріали архівними документами і циркулярами. У центрі уваги дослідження було, по можливості, розкрити першочергові джерела біографічних даних і причин нагород.
Leírás: https://opac3.brff.monguz.hu:443/hu/record/-/record/134267
https://www.kmf.uz.ua/hun114/letoltes/acta/Acta_Beregsasiensis_2010_2.pdf
URI: https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/2485
ISBN: 978-966-2595-01-7
metadata.dc.rights.uri: http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/
Ebben a gyűjteményben:Acta Academiae Beregsasiensis

Fájlok a dokumentumban:
Fájl Leírás MéretFormátum 
Marosi_Istvan_Firczak_Gyula_1836_1912_munkacsi_puspok_elete_2010.pdfIn Acta Beregsasiensis: a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tudományos évkönyve. 2010. IX. évfolyam, 2. kötet. pp. 75-89.440.8 kBAdobe PDFMegtekintés/Megnyitás


This item is licensed under a Creative Commons License Creative Commons