Szimbolikus harcok a Kárpátok átjáróiban

Abstract

A Kárpátok mint a történelmi Magyarország határa mind az első, mind a második világháború során súlyos harcok színhelye volt. A hegyvonulat itt vizsgált, ma Ukrajnában és Romániában található részei, az Északkeleti- és Keleti-Kárpátok – egy rövid szakaszt kivéve – az I., majd a II. világháborút követően is elvesztették országhatár szerepüket, jelenleg csak az országok belső közigazgatási határai futnak itt. Az emlékezés helyeiként azonban továbbra is kitüntetett a szerepük, több fontos hágóban és szorosban olyan mentális határként élnek tovább, melyek nemcsak a magyar, ukrán vagy román, de a háborúkban részes többi nemzet emlékhelyeivé is tették e pontokat. Ezen emlékhelyek története, célja, szimbolikája meglehetősen eltérő, s vannak köztük olyanok, melyek nem csak a megemlékezés, de a szimbolikus harcok, sőt egyes esetekben újra valódi harcok színtereivé is váltak az elmúlt időszakban. Tanulmányomban négy olyan egykori határpont, az Ukrajnában fekvő Uzsoki-hágó és Vereckei-hágó, valamint a Romániában fekvő Gyimesi-szoros és az Úz-völgye szimbolika történetét vetem össze, melyek a világháborúk során mind kitüntetett szereppel bírtak, jelen kori történetük azonban eltérő.

Abstract. On the former border of historical Hungary in the Carpathians there are several passes and crosses which became more and more symbolic places. In the article there were investigated about four passes and crosses in the Northeastern- and Eastern-Carpathians in Ukraine (Passes of Uzsockij and Vereckij) and in Romania (Crosses of Ghimeş and Uz). The questions were what kind of symbols were erected by the nations in this places and what their roles are.