A változáskezelési módszertan alkalmazásának problematikája a védelmi igazgatás térségi tervezésében

Abstract

A téma aktualitását az adja, hogy míg a (gazdasági, politikai, társadalmi) válsághelyzetekre történő felkészülés alapvetőnek tekintett, és a kockázatkezelés elvárt ezeken a területeken, addig a természeti katasztrófák ritkán jelezhetők előre – nem ismert a pontos helye, ereje, lefolyása, hatása. A védelmi igazgatás megköveteli a szereplők tervezési, szervezési, irányítási, működtetési, tájékoztatási, riasztási, adatközlési és ellenőrzési tevékenységeinek összehangolását. Vizsgálni kívánom, hogy a vis maior helyzetek kezeléséhez szükséges védelmi igazgatási rendszer mennyire tudja az általános változáskezelési módszertant használni, milyen mértékű eltérést indukál a kiszámíthatatlanság, a bizonytalanság, feltárhatók-e a kockázati mátrixok segítségével.

Abstract. Social crises are considered preventable, while natural disasters cannot be forecasted. The rapprochement of a social crisis has many signs, but these indices cannot be interpreted precisely by those on whom this will have a great influence in the future. The concept and phenomenon of the crisis is natural for societies, but it is always difficult to handle it. In this chapter, I analyse the meaning of the crisis – vis maior situation –, the effects and reactions caused by the emergency. This creates the framework of the empirical research of the crisis management. After exploring the theoretical framework, in the empirical research part I am looking for those milestones of the decision-making processes when the decision-makers attitude to vis maior situation can be detected.