Ezzel az azonosítóval hivatkozhat erre a dokumentumra forrásmegjelölésben vagy hiperhivatkozás esetén:
https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/3324
Cím: | II. Rákóczi Ferenc irathagyatéka Kárpátalján |
Szerző(k): | Csatáry György Чотарі Юрій Yurii Chotari |
Kulcsszavak: | II. Rákóczi Ferenc;irathagyaték;Kárpátalja |
Kiadás dátuma: | 2022 |
Kiadó: | Debreceni Egyetem Történelmi Intézete |
Típus: | dc.type.researchStudy |
Hivatkozás: | In Jeney-Tóth Annamária et al. (szerk.): Ünnepi kötet Papp Klára 70. születésnapjára. Speculum Historiae Debreceniense 35. Debrecen, Debreceni Egyetem Történelmi Intézete, 2022. pp. 97-111. |
Sorozat neve/Száma.: | Speculum Historiae Debreceniense;35. |
Absztrakt: | A II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc (1703–1711) a leghosszabb olyan háborúként vonult be az európai történelembe, amelynek célja a független magyar állam létrehozása volt. Ennek érdekében a fejedelem jelentős erőfeszítéseket tett, hogy az ország népeit meggyőzze küldetése fontosságáról. Két nép – a magyar és a ruszin –összefogásának példája épp itt valósulhatott meg, a mai Kárpátalja területén. Számos tudományos munka bizonyította már, hogy a felszabadító harc ezen a vidéken a zászlóbontásokkal kezdődött, és a munkácsi vár feladásával, vagy az utolsó salánki országgyűlésen itt is végződött. Kevésen múlt, hogy magát a békekötést is nem – a jelenlegi kárpátaljai – Huszton írták alá, hanem Szatmáron. Jellemző, hogy magának a Habsburg-ellenes mozgalomnak a terve éppen egy a ma Ukrajnához tartozó városban fogalmazódott meg. A berezsani vár (akkor Lengyelország) adott menedéket a bécsi fogságból menekült II. Rákóczi Ferencnek és az elfogatás elől szökött Bercsényi Miklósnak, akik Sieniewski Ádám lengyel nagyhetman1 és felesége, Elisabeta2 pártfogoltjaiként inkognitóban tartózkodhattak Berezsaniban. Ebbe a várba érkeztek a magyarországi Bereg vármegyéből azok a titkos parasztküldöttségek, amelyeknek célja a fejedelem megnyerése volt a szabadságharc ügyének.3 A szabadságharc első okmánya, a berezsáni pátens4 is a mai ukrajnai területen kelt 1703. május 6-án, amelyben II. Rákóczi Ferenc fegyverbe hívta Magyarország soknemzetiségű lakosságát a Habsburg uralkodói ház ellen. A fejedelem kis létszámú kíséretével 1703. június 16-án lépte át a lengyel-magyar határt, ahol már a felkelők fogadták. Rákóczi emlékirataiban megemlékezik az ebben az időben őt körülvevő ukrán/ruszin népről, akik támogatásukról biztosították a Kárpátok hegyvonulatai között.5 Ezeknek az eseményeknek a tanulmányozása főleg a levéltári források hiányos volta és feldolgozottsága miatt ma is aktuális lehet a kutatók számára. Ugyanis a fejedelem által aláírt rendelkezések, amelyeket a Kárpátaljai Állami Levéltárban (KTÁL) őriznek, összességében még nem lettek megfelelően értékelve. |
URI: | https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/3324 |
ISBN: | 978-963-490-464-9 |
ISSN: | 2060-9213 |
metadata.dc.rights.uri: | http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/ |
Ebben a gyűjteményben: | Csatáry György |
Fájlok a dokumentumban:
Fájl | Leírás | Méret | Formátum | |
---|---|---|---|---|
Csatary_Gy_II_Rakoczi_Ferenc_irathagyateka_Karpataljan_2022.pdf | In Jeney-Tóth Annamária et al. (szerk.): Ünnepi kötet Papp Klára 70. születésnapjára. Speculum Historiae Debreceniense 35. Debrecen, Debreceni Egyetem Történelmi Intézete, 2022. pp. 97-111. | 252.76 kB | Adobe PDF | Megtekintés/Megnyitás |
This item is licensed under a Creative Commons License