Ásvány- és kőzetgyűjtemények a közoktatásban és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen

Abstract

A természettudományos oktatásban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a tanulók saját vizsgálatán alapuló módszerek, amelyek hozzájárulnak a gondolkodási képességek fejlesztéséhez is. Az anyagismeret nélkülözhetetlen a földi környezet megértéséhez. Ebben játszanak szerepet az iskolai ásvány-, kőzet- és ősmaradvány-gyűjtemények, amelyek használata a közoktatásban elsősorban a földrajz tantárgyban jelenik meg. Kutatásunk során több mint 150 magyarországi iskolában végeztünk helyzetfeltárást gyűjteményük állapotáról. Emellett több megyére kiterjedő kérdőíves felmérést készítettünk a gyűjtemények oktatási célú felhasználásáról, valamint a tanulók témakör iránti attitűdjéről. Mindeközben az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen a földrajztanárképzéshez összegyűjtött, több mint 2 300 tételből álló egyetemi gyűjtemény a szerzők koordinálásával rendszerezésre került. A bemutathatóvá vált gyűjteményt megnyitottuk a közoktatás felé rendhagyó földrajzórák, kiállítások és egyéb programok megszervezésével. A felmérések és a programok tapasztalatai azt mutatják, hogy a gyűjtemények interaktív módszerekkel történő felhasználása pozitív hatású a tanulókra motivációs, ismeretközvetítési és képességfejlesztési szempontból is. Amint látható, ebben az egyetemi gyűjtemények is komoly szerepet játszhatnak.

Abstract. Methods based on students' own investigations are increasingly emphasised in science education as they also contribute to the development of thinking skills. Materials knowledge is essential for understanding the Earth's environment. The school's collections of minerals, rocks and fossils play a role in this, and their use in public education occurs primarily in the subject of geography. In our research we conducted a survey in more than 150 schools in Hungary about the state of their collections. In addition, we prepared a questionnaire survey in several counties on the educational use of the collections, as well as on the students' attitudes towards the topic. In the meantime, the university collection of more than 2,300 items collected for the geography teacher training at Eszterházy Károly Catholic University in Eger was organised under the coordination of the authors. The collection, which became presentable, was opened for public education by organising unusual geography lessons, exhibitions and other programmes. The experiences from surveys and programmes show that using collections with interactive methods has a positive effect on students’ motivation, knowledge transfer and skill development. As we can see, university collections can also play a major role in this.