A kárpátaljai német kisebbség oktatásügyi helyzete 1939 és 1944 között a munkácsi német tannyelvű állami koedukációs polgári iskola működésének tükrében

Abstract

A német kisebbség az 1941-es népszámlálási adatok szerint a kárpátaljai összlakosság 1,5%-át tette ki. A valamivel több mint 13 ezer főre 1939-ben 12, míg 1944-ben 23 elemi iskola jutott, s ezért a kárpátaljai német oktatásügyi helyzetet komoly kritikák érték. A pozsonyi Grenzbote egy terjedelmesebb cikkben olyan problémákra mutatott rá, mint a kétnyelvű oktatás bevezetése vagy a tanárhiány. A Magyarországi Németek Népi Szövetségének (Volksbund) az egyik legfőbb törekvése volt, hogy a Magyar Királyság területén élő németség számára biztosítsa a megfelelő körülményeket és az anyanyelvi oktatást. A Teleki-kormány a Volksbundnak szánt gesztusként 1939-ben Munkácson és Bátaszéken egy-egy polgári iskola, Szekszárdon pedig egy német nyelvű gimnázium megnyitását vállalta. Az intézkedés azonban nem szolgált valós tartalommal, és szándékosan a tanévkezdés előtt értesítették a Volksbundot, így nem tudták biztosítani a megfelelő tanulói létszámot, kivéve Munkácson. A későbbiekben a Magyarország és a Harmadik Birodalom között 1940. augusztus 30-án megkötött úgynevezett bécsi népcsoportegyezmény értelmében lehetővé kellett volna tenni a német kisebbség számára, hogy minden oktatási színtéren a magyar iskolákra is érvényes feltételeket kapjanak. A Kárpátaljai Területi Állami Levéltár beregszászi részlegén őrzött források segítségével megkísérlem bemutatni, hogy a korszakban az egyetlen német nyelvű polgári iskola Kárpátalján milyen körülmények között működhetett.

Abstract. According to the data of the 1941 census, the German minority accounted for 1.5% of the total population of Transcarpathia. There were 12 elementary schools for the slightly more than 13,000 people in 1939, and although the number of elementary schools had risen up to 23 by 1944, the German educational situation in Transcarpathia was seriously criticized. In a more extensive article, the Grenzbote from Bratislava pointed to different problems such as the introduction of bilingual education or teacher shortage. One of the main aspirations of the People’s Alliance of Germans in Hungary (Volksbund) was to provide appropriate conditions and mother-tongue education for Germans living in the territory of the Kingdom of Hungary. In 1939, as a gesture to the Volksbund, the Teleki Government undertook to open a civil school in Mukachevo and Bátaszék, and a German-language high school in Szekszárd. However, the measure did not serve any real content and the Volksbund was deliberately notified right before the start of the school year, so they could not ensure the appropriate number of students, except for Mukachevo. Later, in accordance with the so-called Vienna Ethnic Group Agreement that was concluded between Hungary and the Third Reich on August 30, 1940, it should have been possible for the German minority to receive conditions applicable to Hungarian schools in all educational spheres. With the help of the sources preserved in the Berehove section of the State Archives of Transcarpathia, I will try to present the conditions under which the only German-language civil school in Transcarpathia could operate during this period.