Ezzel az azonosítóval hivatkozhat erre a dokumentumra forrásmegjelölésben vagy hiperhivatkozás esetén: https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/4091
Cím: Beregsom (Beregszászi járás) és környéke növénytakarójának antropogén változásai
Egyéb cím: Антропогенна трансформація рослинного покриву с. Шом (Берегівський район) та його околиць
Szerző(k): Popovics Melinda
Попович Мелінда
Kulcsszavak: szünantróp flóra;Közép-Európa;település;diverzitás;bolygatás index
Kiadás dátuma: 2024
Kiadó: Biológia és Kémia Tanszék
Típus: dc.type.master
Hivatkozás: Popovics Melinda: Beregsom (Beregszászi járás) és környéke növénytakarójának antropogén változásai. Biológia és Kémia Tanszék, Beregszász, 2024. 52 p.
Absztrakt: A flóra antropogén átalakulását a helyi flóra elszegényedése és az emberi gazdasági tevékenység miatt véletlenül behurcolt vagy szándékosan betelepített adventív növényfajok számának a növekedése jellemzi (SCHROEDER, 1969; BURDA, 1991; RICOTTA et al., 2009). Az őshonos flóra fajai különböző ökológiai amplitúdóval rendelkeznek, különböző képességet mutatnak az urbán körülményekhez való alkalmazkodásra. Az antropogén átalakulás másik oldala az adventív fajok megjelenése. Az antropogén módon megzavart természetes ökotópok számának és diverzitásának növekedése és új élőhelyek megjelenése elősegíti az idegenhonos fajok betelepülését a szinantróp és a megzavart természetes területekre (KOWARIK, 1994; PROTOPOPOVA ÉS SHEVERA, 2014). Vizsgálatok kimutatták, hogy az adventív növények gyorsan domináns fajokká válnak és nemcsak a növénytakaró szerkezetét változtatják meg, hanem általában a biodiverzitás csökkenéséhez is hozzájárulnak (PYŠEK, 1993; KOWARIK, 1990). Vidéken, a falvakban, a tájhasználat változásai és az idegenhonos fajok terjedése egyaránt fenyegetik az őshonos fajokat és a természetközeli élőhelyeket. Sok helyen a tájhasználat intenzívebbé válik, miközben Európában számos területen felhagynak a korábbi mezőgazdasági tevékenységekkel, különösen a szántóföldi műveléssel. Az elhagyott területeken spontán szukcesszió indul meg, amely lehetőséget teremt az őshonos fajok és közösségek regenerációjára. Ugyanakkor az idegenhonos fajok terjedése nő a változó tájban, és ezek az inváziós fajok befolyásolhatják a természetközeli élőhelyeket, valamint a felhagyott agrárterületeken a növényzeti szukcesszió menetét, akár új közösségek kialakulásában is szerepet játszhatnak (CSECSERITS, 2022). Kárpátalján is egyre jobban átalakítja az ember a természetet. A természetes élőhelyek megszűnése következtében az újonnan létrehozott mesterséges élőhelyek bővülnek. A betelepített fajok véletlen behurcolással, szállítmánnyal vagy jármú segítségével, valamint bevándorlással jutnak be a településekre, és ezeket a helyeket az újonnan bekerült növényfajok népesítik be. Ezért sok helyen figyelhető meg a helyi flóra szinantropizációja, amelynek mértéke az antropogén behatások erejétől függ.
URI: https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/4091
metadata.dc.rights.uri: http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/
Ebben a gyűjteményben:Biológia tanszék

Fájlok a dokumentumban:
Fájl Leírás MéretFormátum 
Popovics_Melinda_Beregsom_Beregszaszi_jaras_es_kornyeke_novenytakarojanak_antropogen.pdfPopovics Melinda: Beregsom (Beregszászi járás) és környéke növénytakarójának antropogén változásai. Biológia és Kémia Tanszék, Beregszász, 2024. 52 p.1.22 MBAdobe PDFMegtekintés/Megnyitás


This item is licensed under a Creative Commons License Creative Commons