Please use this identifier to cite or link to this item: https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/4213
Full metadata record
DC FieldValueLanguage
dc.contributor.authorCsernicskó Istvánhu
dc.contributor.authorЧерничко Степанuk
dc.contributor.authorCsernicsko Istvanen
dc.date.accessioned2024-09-05T05:24:27Z-
dc.date.available2024-09-05T05:24:27Z-
dc.date.issued2023-
dc.identifier.citationIn Kovács Kiss Gyöngy (szerk.): A magyar kisebbségek 100 éve. A Magyar Tudományos Akadémia II. Filozófiai és történettudományok osztályának 2022. szeptember 22–23-ai konferenciáján elhangzott előadások szerkesztett változata. Kolozsvár, KOMP-PRESS, 2023. pp. 57-67.en
dc.identifier.isbn978-606-773-035-7-
dc.identifier.urihttps://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/4213-
dc.description.abstractA határ az elsõ világháborút lezáró békeszerzõdések óta meghatározó szerepet játszik a magyar nemzetrõl, kultúráról és nyelvrõl folyó diskurzusokban. Ez nem véletlen, hiszen meghúzásuk után az adminisztratív és közigazgatási határok átalakítják, meghatározzák az emberek szociális hálóit: a határon belüli kapcsolatok felerõsödnek, a határon átnyúló kapcsolatok pedig ilyen-olyan akadályokba ütköznek, ezért rendszerint gyengülnek, s így a határoknak identitáskonstruáló hatásuk is lehet.1 Az államhatárok kettõs természetûek, amennyiben egyszerre idéznek elõ konvergenciát és divergenciát, egyebek mellett a nyelvhasználatban is: a határon belüli nyelvváltozatok fokozatosan elkezdenek egymáshoz közeledni és a kiegyenlítõdés irányába fejlõdni, míg a határ másik oldalán rekedt nyelvi változatokban a különfejlõdés erõsödik fel.2 Nem véletlen, hogy a magyar nyelvtörténet legfrissebb összefoglaló munkáinak egy része a Trianon utáni idõszakot – „újabb magyar kornak” nevezve – új nyelvtörténeti korszakként kezeli.3 Ennek elsõdleges oka az, hogy – Szilágyi N. Sándor szavaival élve – 1920 óta „a Kárpát-medencében a magyar nyelv nem egyetlen országban változik, hanem a történelem jelenlegi állása szerint most éppen nyolcban egyszerre, a nyelvi változást pedig minden országban másmás tényezõk befolyásolják”.4 A Trianon óta eltelt évszázadban a határok átrendezõdésével együtt járó politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális változások következményei között minden Magyarországgal szomszédos államban megfigyelhetõ például: a) az asszimiláció és a nyelvcsere tipikus irányának megfordulása (magyar szempontból a korábbi nyereség helyett a veszteség vált jellemzõvé); b) a magyar nyelv fokozatos visszaszorulása az állam által kontrollált színterekrõl; c) a felerõsödõ államnyelvi hatás a nyelv minden szintjén.hu
dc.language.isohuen
dc.publisherKOMP-PRESSen
dc.rightsAttribution-NonCommercial-NoDerivs 3.0 United States*
dc.rights.urihttp://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/*
dc.subjectnyelvpolitikahu
dc.subjectKárpát-medencehu
dc.subjectmagyar nyelvhu
dc.titleNyelvpolitikai rezsimek a Kárpát-medencében 1920–2022en
dc.title.alternative(a magyar nyelv státusának változásai tükrében)en
dc.typedc.type.researchArticleen
Appears in Collections:Csernicskó István

Files in This Item:
File Description SizeFormat 
Csernicsko_I_Nyelvpolitikai_rezsimek_a_Karpat_medenceben_1920_2022_2024.pdfIn Kovács Kiss Gyöngy (szerk.): A magyar kisebbségek 100 éve. A Magyar Tudományos Akadémia II. Filozófiai és történettudományok osztályának 2022. szeptember 22–23-ai konferenciáján elhangzott előadások szerkesztett változata. Kolozsvár, KOMP-PRESS, 2023. pp. 57-67.212.12 kBAdobe PDFView/Open


This item is licensed under a Creative Commons License Creative Commons