Please use this identifier to cite or link to this item:
https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/4888
Title: | Az egyetemisták internet kommunikációja |
Other Titles: | Internet communication of universities Інтернет-комунікація студентів |
Authors: | Nagy Natália Надь Наталія |
Keywords: | nyelvhasználat;kommunikáció;diákok;idegen szavak;szleng;rövidítések;átvételek |
Issue Date: | 2024 |
Publisher: | II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola |
Type: | dc.type.researchStudy |
Citation: | In Acta Academiae Beregsasiensis, Philologica. 2024. Különszám. pp. 77-97. |
Series/Report no.: | Különszám; |
Abstract: | Jelen tanulmányban az Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézet diákjainak internet
kommunikációs sajátosságaival foglalkozunk. A technika, a világ fejlődésével változik
nyelvhasználatunk is. Ezt megfigyelhetjük nap mint nap a saját szókészletünk alakulása
kapcsán is, de mások kommunikációját hallva is tapasztalhatjuk. Sokszor észrevehetjük,
hogy olyan szavak is beépülnek a szóhasználatunkba, melyeket az interneten olvastunk,
valamely beszédpartnerünk használt, s mi is alkalmazzuk, mert tetszik, esetleg időt
spórolunk meg vele. Természetesen a fiatalokat sokkal aktívabb internethasználat
jellemzi, s ez a nyelvhasználati változás náluk sokkal intenzívebben jelenik meg.
Az kérdőíves kutatás azt volt hivatott felmérni, mennyire alkalmazza az
emotikonokat, a rövidítéseket, az idegen átvételeket a diákság, illetve, hogy csak az
internetes beszélgetések során használja e segítséget a tempó javítására, vagy esetleg
átülteti a személyes kommunikációban is. Az első néhány kérdés életkorra, nemre,
szokásbeli sajátosságokra vonatkozott, nyílt és zárt kérdésekkel kérdeztünk rá azokra a
jellemzőkre, melyek az online, illetve az élőszóbeli sajátosságokat tárták fel.
Megállapíthatjuk, hogy a diákok a legtöbb érzelmet emotikonokkal és rövidítések használatával fejezik ki. Az internetes szleng szavakat csak bizonyos esetekben használják,
tudják, mikor kell ezek nélkül kommunikálni. Véleményük szerint az internet szleng
képes olyan érzéseket közvetíteni rövidítések, szavak és emotikonok által, amire másként
nem lenne lehetőség, hiszen a metakommunikációs jelek írásban nem látszanak. ezeket
pótolják az internet adta lehetőségek. Annak ellenére, hogy napjainkban még nem minden diák használja az internet
szlenget, elmondható az, hogy mindenki passzív szókincsében jelen vannak ezek a szavak
és rövidítések, továbbá, ha találkoznak velük, tudják értelmezni és akár használni is.
Az internet egyre nagyobb hatást gyakorol az internetezők nyelvhasználatára, mely
tartalmaz pozitív és negatív jellemvonásokat egyaránt. Mivel az internet már minden
ember életében jelen van, ezért annak nyelvhasználata nem elítélendő, hanem inkább a
megértésére és elfogadására kell törekednünk. Abstract. In this study, we deal with the Internet communication characteristics of the students of the Ukrainian-Hungarian Educational and Scientific Institute. With the development of technology and the world, our use of language also changes. We can observe this every day in relation to the evolution of our own vocabulary, but we can also experience it by hearing the communication of others. We can often notice that words that we have read on the Internet, that one of our interlocutors has used, and we use them because we like them, maybe to save time, are incorporated into our vocabulary. Of course, young people are characterized by a much more active use of the Internet, and this change in language use appears much more intensively for them. The questionnaire research was designed to assess the extent to which the students use emojis, abbreviations, and foreign adaptations, and whether they only use this help during Internet conversations to improve the pace, or perhaps apply it in personal communication as well. The first few questions were related to age, gender, and habits, and we used open and closed questions to ask about the characteristics that revealed online and live oral characteristics. We can see that students express most of their emotions with emoticons and using abbreviations. Internet slang words are used only in certain cases, they know when to express their thoughts without them. In their opinion, internet slang can convey feelings through abbreviations, words and emoticons that would not be possible otherwise. Despite the fact that not all students use Internet slang these days, it can be said that these words and abbreviations are present in everyone's passive vocabulary, and if they come across them, they can interpret them and even use them. The Internet has an increasing influence on the use of language by Internet users, which contains both positive and negative characteristics. Since the Internet is already present in everyone's life, its use of language is not to be condemned, but rather we should strive to understand and accept it. Резюме. У цій статті досліджуються особливості інтернет-комунікації студентів Українськоугорського навчально-наукового інституту. З розвитком технологій та світу змінюється і наше мовлення. Це можна спостерігати як у зміні нашого власного словникового запасу, так і в комунікації інших. Часто помічаємо, що до нашого слововжитку входять слова, прочитані в інтернеті або почуті від співрозмовників, які ми починаємо використовувати, оскільки вони нам подобаються або допомагають економити час. Звісно, молодь характеризується активнішим використанням інтернету, що значно впливає на їхнє мовлення. Анкетне дослідження мало на меті з’ясувати, наскільки студенти використовують емотикони, абревіатури та запозичення, а також чи застосовують вони ці елементи лише в інтернет-спілкуванні для покращення темпу, чи переносять їх і в особисте спілкування. Перші запитання анкети стосувалися віку, статі та звичок, а також містили як відкриті, так і закриті запитання для виявлення особливостей онлайн- та усного спілкування. Результати показали, що студенти найчастіше виражають емоції за допомогою емотиконів та скорочень. Інтернетний сленг використовують лише в окремих випадках, розуміючи, коли варто уникати його вживання. На їхню думку, інтернетний сленг здатний передавати почуття через скорочення, слова та емотикони, що інакше передати було б складно, адже письмова комунікація позбавлена невербальних засобів. Ці можливості компенсує інтернет. Попри те, що сьогодні ще не всі студенти активно використовують інтернетний сленг, зазначено, що ці слова та скорочення присутні в пасивному словниковому запасі кожного. Якщо вони зустрічають такі елементи, то здатні їх зрозуміти й за потреби використовувати. Інтернет дедалі більше впливає на мовлення користувачів, маючи як позитивні, так і негативні риси. Оскільки інтернет є невід'ємною частиною життя кожної людини, його мовні особливості не варто засуджувати, натомість слід прагнути до їх розуміння та прийняття. |
Description: | Szerkesztőbizottság: https://aab-philologica.kmf.uz.ua/aabp/about/editorialTeam Teljes kiadvány: https://aab-philologica.kmf.uz.ua/aabp/issue/view/7/13 https://aab-philologica.kmf.uz.ua/aabp/issue/archive |
URI: | https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/4888 |
ISSN: | 2786-6718 (Print) 2786-6726 (Online) |
metadata.dc.rights.uri: | http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/ |
Appears in Collections: | Acta Academiae Beregsasiensis, Philologica |
Files in This Item:
File | Description | Size | Format | |
---|---|---|---|---|
Nagy_Natalia_Az_egyetemistak_internet_kommunikacioja_2024.pdf | In Acta Academiae Beregsasiensis, Philologica. 2024. Különszám. pp. 77-97. | 2.27 MB | Adobe PDF | View/Open |
This item is licensed under a Creative Commons License