Будь ласка, використовуйте цей ідентифікатор, щоб цитувати або посилатися на цей матеріал:
https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/5157
Назва: | A szovjetizálás története Tiszapéterfalván (1944-1953) |
Інші назви: | Історія радянізації с. Пийтерфолво (1944-1953) |
Автори: | Papp Ágota Попп Агота |
Ключові слова: | Tiszapéterfalva;szovjetizálás;málenkij robot;kolhozosítás;Пийтерфолво;радянізація;маленька робота;колективізація |
Дата публікації: | 18-чер-2025 |
Видавництво: | Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék |
Вид документа: | dc.type.bachelor |
Бібліографічний опис: | Papp Ágota: A szovjetizálás története Tiszapéterfalván (1944-1953). Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék, Beregszász, 2025. 49 p. |
Короткий огляд (реферат): | Dolgozatom témája: A Szovjetizálás története Tiszapéterfalván (1944–1953). A kutatás a Szovjetunió második világháború utáni kárpátaljai megszállásának helyi következményeit vizsgálja Tiszapéterfalva példáján keresztül. Az 1944 és 1953 közötti időszakban a szovjet hatóságok fokozatosan kiépítették uralmukat a térségben, amely mélyreható politikai, társadalmi és gazdasági változásokat eredményezett. A dolgozat első fejezete a témával kapcsolatos szakirodalom áttekintésére épül, a második pedig levéltári dokumentumok és oral history módszerrel készült interjúk feldolgozásán alapul. A kutatás középpontjában a „málenkij robot” néven ismert kényszermunkára hurcolások, a kolhozosítás erőszakos folyamata, valamint az egyházi élet felszámolása állnak. Az 1944 novemberében tartott szavazás megváltoztatta a térség sorsát: a hivatalos döntés Kárpátalja Szovjetunióhoz való csatlakozásáról megnyitotta az utat a régió mélyreható szovjetizálása előtt. A vallásgyakorlás betiltása, az egyházak működésének korlátozása és a templomba járók zaklatása a közösségi élet szellemi és kulturális alapjait is megingatta. A dolgozat célja annak bemutatása, hogy ezek a szovjet represszív intézkedések hogyan alakították át egy hagyományos falusi közösség életét, és milyen hosszú távú traumákat okoztak a kollektív emlékezetben és identitásban. Резюме. Тема моєї роботи: Історія радянізації с. Пийтерфолво (1944–1953). Дослідження присвячене аналізу місцевих наслідків радянської окупації Закарпаття після Другої світової війни на прикладі села Пийтерфолво. У період між 1944 та 1953 роками радянська влада поступово утверджувала своє панування в регіоні, що призвело до глибоких політичних, соціальних і економічних змін. Перший розділ роботи ґрунтується на огляді відповідної наукової літератури, другий — на обробці архівних документів і інтерв’ю, зібраних за методом усної історії. У центрі дослідження — депортації на примусові роботи, відомі під назвою «маленька робота», насильницький процес колективізації, а також ліквідація церковного життя. Листопадове голосування 1944 року змінило долю регіону: офіційне рішення про приєднання Закарпаття до Радянського Союзу відкрило шлях до його глибокої совєтизації. Заборона релігійної практики, обмеження діяльності церков та переслідування тих, хто відвідував храми, підірвали духовну та культурну основу суспільного життя. Метою роботи є показати, як ці радянські репресивні заходи змінили життя традиційної сільської громади та які довготривалі травми вони залишили в колективній пам’яті й ідентичності. |
URI (Уніфікований ідентифікатор ресурсу): | https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/5157 |
metadata.dc.rights.uri: | http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/ |
Розташовується у зібраннях: | Történelem és társadalomtudományi tanszék |
Файли цього матеріалу:
Файл | Опис | Розмір | Формат | |
---|---|---|---|---|
Papp_Agota.pdf | Papp Ágota: A szovjetizálás története Tiszapéterfalván (1944-1953). Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék, Beregszász, 2025. 49 p. | 1.99 MB | Adobe PDF | Переглянути/Відкрити |
Ліцензія на матеріал: Ліцензія Creative Commons