Please use this identifier to cite or link to this item: https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/5431
Full metadata record
DC FieldValueLanguage
dc.contributor.authorFazekas Attilahu
dc.date.accessioned2025-10-20T15:42:11Z-
dc.date.available2025-10-20T15:42:11Z-
dc.date.issued2025-
dc.identifier.citationIn Кучінка Каталін, Тилищак Олександр та ін. (ред. кол.): Інноваційні цифрові методи в галузі освіти та досліджень. Міжнародна науково-практична конференція Берегове, 27-28 березня 2025 року. Збірник тез доповідей. Берегове, ЗУІ ім. Ференца Ракоці ІІ, 2025. c. 161-164.en
dc.identifier.isbn978-617-8143-36-7 (PDF)-
dc.identifier.urihttps://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/5431-
dc.description.abstractA replikációs vagy reprodukálhatósági krízis lényege, hogy a tudományos közleményekben leírt kísérletek vagy nem ismételhetők meg, vagy megismétlésük nem hozza a publikált eredményeket. Közel húsz éve jelentek meg az első írások, amelyek erre a jelenségre és annak káros hatására hívták fel a tudományos közösség figyelmét. A helyzet komolyságát többek között az is mutatja, hogy egy tanulmányban 350 uniós projekt esetén vizsgálták meg a reprodukálhatóságot. Az eredmények alapján a szerzők joggal jelentették ki, hogy a reprodukálhatósági válság jelen van a tudományban. Ennek egyik oka az informatika területén a forráskódok, szoftverek és negatív eredmények publikálásának elmaradása [1]. Annak ellenére, hogy minden kutató szerint a reprodukálhatóság kiemelten fontos, hiszen ez a tudományos eredményekkel kapcsolatos alapvető elvárások egyike, a gyakorlatban mégis háttérbe szorul. Példaként említsünk meg egy tanulmányt, amely a rákkutatással kapcsolatos kutatások reprodukálhatóságát vizsgálja. Sajnos kiderül belőle, hogy az eredmények mindössze 11%-a reprodukálható [2]. Ebben a tanulmányban bemutatjuk, hogy a reprodukálhatósági krízis az informatika, így a mesterséges intelligencia területén is jelen van [3]. Sőt, bizonyos értelemben a mesterséges intelligencia hozzá is járul a problémához, ezért kiemelten fontos, hogy erre a területre fókuszálva hívjuk fel a szakma figyelmét [4]. Ennek következtében különös figyelmet kell fordítani a mesterséges intelligencia területén végzett kutatásokra és az azokból származó eredmények ellenőrzésére, kritikai vizsgálatára. Ez különösen fontos akkor, amikor már a hétköznapi életben is használjuk a mesterséges intelligencia vívmányait, például a ChatGPT-t vagy ehhez hasonló rendszereket. Ezeket a rendszereket gyakran alkalmazzák szakmai kérdések megválaszolására, annak ellenére, hogy válaszaik nyelvi modelleken alapulnak, így nem szakmailag megalapozott következtetéseket, hanem nyelvi következtetéseket adnak.hu
dc.language.isohuen
dc.publisherЗУІ ім. Ференца Ракоці ІІen
dc.rightsAttribution-NonCommercial-NoDerivs 3.0 United States*
dc.rights.urihttp://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/*
dc.subjectreplikációs krízishu
dc.subjectmesterséges intelligenciahu
dc.subjectinformatikahu
dc.titleReplikációs krizís jelensége a mesterséges intelligencia területén használt osztályozók esetébenen
dc.typedc.type.conferenceAbstracten
Appears in Collections:Innovatív digitális módszerek az oktatás és kutatás területén

Files in This Item:
File Description SizeFormat 
Replikacios_krizis_jelensege_mesterseges_intelligencia_teruleten_hasznalt_osztalyozok_2025.pdfIn Кучінка Каталін, Тилищак Олександр та ін. (ред. кол.): Інноваційні цифрові методи в галузі освіти та досліджень. Міжнародна науково-практична конференція Берегове, 27-28 березня 2025 року. Збірник тез доповідей. Берегове, ЗУІ ім. Ференца Ракоці ІІ, 2025. c. 161-164.12.32 MBAdobe PDFView/Open


This item is licensed under a Creative Commons License Creative Commons