Please use this identifier to cite or link to this item:
https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/5488| Title: | Korrelációs-regressziós elemzés az oktatás szintje és a gazdasági fejlettség között Ukrajna megyéiben |
| Other Titles: | Кореляційно-регресійний аналіз рівня освіти та економічного розвитку в областях України Correlation-Regression Analysis Between the Level of Education and Economic Development in Ukraine's Regions |
| Authors: | Hanuszics Veronika Ганусич Вероніка Veronika Hanusych Szolnoki Péter Солнокі Петер Solnoki Peter |
| Keywords: | tudásalapú gazdaság;gazdasági fejlettség;regionális gazdaság;korrelációs elemzés |
| Issue Date: | 30-Sep-2025 |
| Publisher: | II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola |
| Type: | dc.type.researchStudy |
| Citation: | In Acta Academiae Beregsasiensis. Economics. 2025. 10. szám. pp. 59-69. |
| Series/Report no.: | ;10. szám |
| Abstract: | A cikk a felsőoktatás legalább alapképzését elvégzett foglalkoztatottjait és az egy főre
jutó bruttó hazai össztermék kapcsolatát vizsgálja meg Ukrajna megyéiben 2021 és 2023 között. A
hipotézis az, hogy minél több a felsőoktatás legalább alapképzését elvégzett foglalkoztatott van egy
adott megyében, annál nagyobb az adott régióban az egy főre jutó bruttó hazai össztermék mutatója,
ezáltal megmutatkozik a gazdasági fejlettség egy része megyei lebontásban. A rendelkezésre álló
adatok alapján elvégzett korrelációs-regressziós elemzés mérsékelten erős összefüggést mutatott a
kutatás két tényezője között. Az eredmények azt mutatják, hogy a magasabb iskolai végzettséggel
rendelkező munkavállalók nagyobb aránya jellemzően magasabb gazdasági teljesítményt von maga
után, különösen a városiasodott, fejlettebb régiókban (Dnyipropetrovszki, Harkivi, Lembergi és
Odesszai). Az elemzés rávilágított arra is, hogy a régiók közötti különbségek jelentősek, és a
felsőoktatásból kikerülő munkavállalók szerepe különbözőképpen érvényesül a helyi gazdaságokban.
Ukrajna tekintetében különösen fontos, hogy a lehető legtöbb módon fejlessze gazdaságát, erre pedig
kiváló talajt adhat az oktatási szint előre mozdítása és polgárainak képzése. Mivel Ukrajna jelenleg
komoly gazdasági kihívásokkal néz szembe, a humán tőke minőségének javítása az egyik legfontosabb
eszköze lehet a fenntartható fejlődés elérésének. A további kutatásokat és elemzéseket elősegítené, ha
folyamatosan, évről évre rendelkezésre állnának az elemzéshez szükséges hivatalos adatok. Ezek
alapján hosszabb távon átfogóbb képet kaphatnánk arról, hogy a 2022-ben kitört orosz–ukrán háború
miként befolyásolta a felsőoktatás alapképzését elvégző foglalkoztatottak helyzetét, valamint a vizsgált
megyék gazdasági fejlettségét. Az ilyen típusú vizsgálatok hosszú távon segíthetnek az oktatáspolitikai
és regionális fejlesztési döntések megalapozásában. A háborús időszak kihívásaira tekintettel különös
aktualitást nyer a felsőoktatás szerepének vizsgálata mint a regionális újjáépítés, a gazdaság új
feltételekhez való alkalmazkodása és a hosszú távú versenyképesség biztosításának tényezője. Az
elemzés során feltárt összefüggések gyakorlati alkalmazása a társadalmi-gazdasági tervezésben
lehetőséget biztosít arra, hogy megalapozottabban lehessen kialakítani a regionális fejlesztési
stratégiákat, amelyek célja az emberi tőke hatékony kiaknázása a válság utáni helyreállítás
körülményei között. Резюме. Метою дослідження є вивчення взаємозв’язку між часткою зайнятих осіб, які здобули вищу освіту принаймні на рівні бакалавра, та обсягом валового внутрішнього продукту на одну особу в розрізі регіонів України у період 2021–2023 років. Вихідна гіпотеза ґрунтується на припущенні, що вищий рівень освітньої кваліфікації населення позитивно впливає на економічні показники регіонів, що, у свою чергу, відображається у зростанні ВВП на душу населення. У дослідженні було застосовано методи кореляційно-регресійного аналізу статистичних даних, які виявили помірно сильний позитивний зв’язок між досліджуваними змінними. Отримані результати засвідчили, що зростання частки працевлаштованих із вищою освітою зазвичай асоціюється з підвищенням економічної продуктивності, особливо в урбанізованих та економічно розвинених регіонах (Дніпропетровська, Харківська, Львівська та Одеська області). У дослідженні підкреслюється, що міжрегіональні відмінності залишаються суттєвими, а внесок випускників закладів вищої освіти у розвиток місцевих економік є різноспрямованим. В умовах серйозних економічних викликів, з якими сьогодні стикається Україна, поліпшення якості людського капіталу розглядається як один із ключових інструментів досягнення сталого розвитку. У роботі акцентується увага на важливості регулярного збору достовірних статистичних даних, що дозволило б у майбутньому здійснювати більш точний аналіз довгострокових тенденцій. Особливу увагу заслуговує оцінка впливу війни, яка розпочалася в 2022 році, на систему вищої освіти та її роль у формуванні економічного потенціалу регіонів. Такі дослідження мають важливе значення для обґрунтування освітньої та регіональної політики, спрямованої на забезпечення збалансованого соціально-економічного розвитку. З огляду на виклики воєнного часу, особливої актуальності набуває вивчення ролі вищої освіти як чинника регіонального відновлення, адаптації економіки до нових умов та забезпечення довготривалої конкурентоспроможності. Застосування виявлених закономірностей у практиці соціально-економічного планування дозволить більш обґрунтовано формувати стратегії регіонального розвитку, спрямовані на ефективне використання людського капіталу в умовах посткризового відновлення. Abstract. The purpose of this study is to explore the relationship between the proportion of employed persons with at least a bachelor's degree and the gross domestic product (GDP) per capita across Ukrainian regions during the period from 2021 to 2023. The underlying hypothesis is that a higher level of educational qualification among the population contributes positively to regional economic indicators, which is reflected in an increase in GDP per capita. The research employed correlation and regression analysis methods based on official statistical data, revealing a moderately strong positive relationship between the studied variables. The findings indicate that an increase in the share of higher-educated employees is generally associated with improved economic productivity, particularly in urbanized and economically advanced regions such as Dnipropetrovsk, Kharkiv, Lviv, and Odesa. The study highlights that interregional disparities remain significant, and the contribution of university graduates to local economic development varies substantially. Given the severe economic challenges currently faced by Ukraine, the improvement of human capital quality is considered one of the key instruments for achieving sustainable development. The paper emphasizes the necessity of regular and reliable data collection, which would allow for more accurate long-term trend analysis. Particular attention is drawn to assessing the impact of the war that began in 2022 on the higher education system and its role in shaping the economic potential of the regions. Such research is of crucial importance for substantiating educational and regional policies aimed at ensuring balanced socio-economic growth. In the context of wartime conditions, the role of higher education as a factor of regional recovery, economic adaptation, and long-term competitiveness becomes especially relevant. Applying the identified patterns in socio-economic planning practice would enable more sound strategies for regional development, focused on the effective use of human capital in the postcrisis recovery process. |
| Description: | Teljes kiadvány: https://aab-economics.kmf.uz.ua/aabe/issue/view/10 |
| URI: | https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/5488 |
| ISSN: | 2786-6734 (Print) 2786-6742 (Online) |
| metadata.dc.rights.uri: | http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/ |
| Appears in Collections: | Acta Academiae Beregsasiensis. Economics Hanuszics Veronika |
Files in This Item:
| File | Description | Size | Format | |
|---|---|---|---|---|
| Korrelacios_regresszios_elemzes_oktatas_szintje_2025.pdf | In Acta Academiae Beregsasiensis. Economics. 2025. 10. szám. pp. 59-69. | 1.75 MB | Adobe PDF | View/Open |
This item is licensed under a Creative Commons License



