Nagybégány (Beregszászi járás) háztáji gyümölcsöseinek szerkezete és biodiverzitása

Abstract

A kutatás célja: Felmérni a Nagybégányi háztáji gyümölcsös kertek fajta- és biológiai díverzítását. Nagybégány (Beregszászi járás) az Alföld észak-keleti részén fekszik 110 m tengerszint feletti magasságon és azon belül a Szatmár–Beregi-síkság Beregi síkján. Területe 2,71 km2, lakossága körülbelül 2000 fő. A falut 1333-ban alapították. Évi átlag hőmérséklet - 8,9ºC körül, csapadék - 609 mm. Nagybégány az Eupannonicum flóravidék Észak-Alföld (Samicum) flórajárásában helyezkedik el. A falut teljes mértékben megművelt területek, mezőgazdasági földek veszik kőrül. Vizsgálatainkat 100 háztájira terjesztettük ki (a főút egy része és két kisebb utca mentén), ami körülbelül 1/5-ét teszi ki a faluban található házaknak. A gyümölcsfák sok esetben magoncok vagy magonc alanyon állnak. A faluban a gyümölcsfák és bokrok termesztésére a kertek 27% használják fel, a többit területet (73%) zöldségtermesztésre vagy a gabonatermesztésre használják. Nagybégány háztáji gyümölcsöseben a hagyományos technikákat alkalmazzák a gyümölcsösök művelésére. A környezetkímélő gyümölcstermesztési rendszerek nincsenek elterjedve és alkalmazva a mi vidékünkön. Habár a talaj és a környezet ideális a gyümölcstermesztésre sajnos nincs kellőképpen kihasználva területünkön. A metszést általában csak a fák ritkítására, illetve a beteg részek eltávolítására alkalmazzák. A koronaforma alakítása pedig nincs elterjedve a felmért területen. A tápanyag-utánpótlás nagy részt szerves trágyával történik. Öntözést csak száraz időkben végeznek. A mulcsozás nagyon kevés helyen figyelhető meg, alkalmazása nincs elterjedve vidékünkön. A növényvédelemben, nincs elterjedve a környezetkímélő módszerek alkalmazása, inkább a hagyományos módokat használják. Nagybégány területén 100 háztájin összesen 1079 gyümölcsfát vagy cserjét jegyeztünk fel (931 db. fafaj, 154 db. cserjefaj). ezek 12 fajt és 75 fajtát képviselnek. Legnagyobb számban az alma fordul elő a falú területén (142), úgyszintén magas számban található dió- (116 db.) és szilvafa (105 db.). Legkisebb számban fordulnak elő a ribiszke és a birs. Legtöbb fajtája van a szilvának (13) és almának (11). A bogyósgyümölcsűek közül a ribiszkét, málnát és szedret részesítik előnyben a háztáji gyümölcsösökben. Legtöbb fajtája a szilvának (13 fajta) és az almának (11 fajta) van. Legkevesebb fajtával a dió (3 fajta) és a birs (2 fajta) vannak bemutatva. A gyümölcsösökben leginkább a történelmi fajták dominálnak, ez annak is köszönhető, hogy ezeknek a gyümölcsfáknak nincsenek nagy törődés igényeik, és nagyon jól alkalmazkodtak az adott környezethez, és annak feltételeihez. A gyümölcsösök viszonylag fiatal kórú fákból állnak – átlag koruk – 10-17 év. Nagybégány egy gyümölcsösében végeztünk biodiverzitás kutatást. Összesen 24 fajt sikerült feljegyeznünk.