A barna erdőtalajok és a növények mikroelem-tartalma közötti összefüggések a területhasználat függvényében

Abstract

A kutatómunkánk a Munkácsi járás négy településének, Kustánfalva, Felsőkerepec, Beregbükkös, Borhalom barna erdőtalajaira és növényeire terjedt ki. Nagyüzemű mezőgazdaságot vagy állattenyésztést ezeken a helyeken nem folytatnak. A lakosság főleg a saját szükségletire termeszt zöldségeket és tart kisebb számú állatot. Az intenzív mezőgazdaság hiányának ellenére, a földterületeket többféle célra használják az emberek. A diplomamunka tervezése során ezt figyelembe véve, a mintavételezésünket aszerint végeztük, hogy milyen a területhasználat. Mintákat gyűjtöttünk erdőkből, háztáji kertekből, gyümölcsösökből, kaszálókból, legelőkből és szántóföldekről. A kutatómunkánk fő célja a barna erdőtalajok és a növények mikroelem tartalma közötti összefüggések vizsgálata. A talaj és növény mintákban a réz, mangán, ólom és kadmium elemeket vizsgáltuk. A barna erdőtalaj pH értékei alapján az összes területre a savanyú és az erősen savanyú kémhatás jellemző. Kivétel a háztáji kertek talajai. Növényélettani szempontokból az ilyen kémhatás kedvezőtlen körülményeket biztosít számos növény számára. A humusz tartalom a barna erdőtalajokban mérsékelten jó értékeket mutatott. A talaj réz-, mangán- és kadmium mennyisége átlagban nem lépte túl a határértékeket és ezáltal nem jelent potenciális veszélyt a növények és más élő szervezetek számára. A barna erdőtalajokban veszélyes mennyiségben ólmot mutattunk ki. A növényminták mikroelem eredményei rendkívül változatos képet mutattak. Az esszenciális elemek általában megfelelő mennyiségben voltak jelen a növényekben, egyes esetekben viszont észleltük a réz és mangán túlsúlyát és hiányát egyaránt. Néhány minta kivételével, minden növény tartalmazott ólmot és kadmiumot. Több növényben is a nehézfém koncentrációk nagyon veszélyes értékeket értek el. A talaj és a növények réz, valamint ólom koncentrációi között szignifikáns, erős korrelációt mutattunk ki, elsősorban nedves tömegre vonatkoztatva. Ezzel szemben gyenge, gyakran negatív összefüggés volt megfigyelhető a talaj és a növények mangántartalma között. A kadmium közepes korrelációt mutatott a talaj és a növények között, míg a kadmium és a réz tartalom a növényi mintákban erős összefüggést mutatott. A szerves széntartalom gyengén, de szignifikánsan korrelált a réz, ólom és kadmium koncentrációival.