Please use this identifier to cite or link to this item: https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/5635
Full metadata record
DC FieldValueLanguage
dc.contributor.authorGábor Annahu
dc.contributor.authorГабор Аннаuk
dc.date.accessioned2025-12-17T08:51:53Z-
dc.date.available2025-12-17T08:51:53Z-
dc.date.issued2025-06-16-
dc.identifier.citationGábor Anna: A Nagydobronyi Vadvédelmi Rezervátum digitális klíma- és hidrológiai térképeinek elkészítése. Biológia és Kémia Tanszék, Beregszász, 2025. 51 p.en
dc.identifier.urihttps://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/5635-
dc.description.abstractA dolgozat a Nagydobronyi Vadvédelmi Rezervátum éghajlati sajátosságait vizsgálta az 1961 és 2010 közötti időszak éghajlati adatai alapján. A vizsgálatok alapját a CarpatClim adatbázis szolgáltatta, amely részletes éghajlati információkat tartalmaz a Kárpát-medence térségéről. A kutatás célja az éghajlati változások kimutatása és azok természetre gyakorolt lehetséges hatásainak leírása volt. A rezervátum éghajlata mérsékelten kontinentális. Az évi középhőmérséklet 9,69 °C és 10,31 °C között alakult, a legmagasabb értéket 2007-ben (11,95 °C), a legalacsonyabbat 1985-ben (8,6 °C) mérték. Az éves csapadékmennyiség jelentős változást mutat, a legcsapadékosabb év 2010 volt (1033 mm), míg a legszárazabb 1961-ben volt (426,5 mm). Az időszak évi átlagos csapadékértéke 679 mm körül alakult. A vizsgált időszakban csökkent a fagyos napok száma. Átlagosan 94 fagyos nap fordul elő évente, de a legkeményebb tél 1962-ben volt (123 nap), míg a legenyhébb 1974-ben (54 nap). A nyári napok (Tmax > 25 °C) száma emelkedő tendenciát mutat: a legtöbb ilyen napot 2009-ben rögzítették (109 nap), a legkevesebbet 1980-ban (21 nap). Évente átlagosan 65 nyári nap figyelhető meg. A hőségnapok (Tmax ≥ 30 °C) száma is nőtt, különösen a 2000-es években. A téli napok száma viszont csökkenő tendenciát mutat. A csapadékos napok száma szintén csökkenő irányt vett, különösen a 1990-es években. A legnagyobb pozitív eltérést 1971-ben (+31 nap) és 2010-ben (+28 nap) tapasztaltuk. Vannak olyan időszakok is, amikor több egymást követő évben is csökkent a csapadékos napok száma, például 1992 és 1994 között. A vegetációs időszak hossza, amely a növények fejlődése szempontjából meghatározó, szintén változatos. A leghosszabb vegetációs időszakot 1994-ben rögzítették (312 nap), a legrövidebbet 2003-ban (214 nap). A dolgozatban bemutatott grafikonok és térképek segítségével jól nyomon követhetők az egyes éghajlati mutatók időbeli változásai. Az éghajlati tendenciák alapján kijelenthető, hogy a térség éghajlata melegszik, és a csapadékeloszlás egyre változékonyabbá válik. Ezek a változások hatással vannak a növény- és állatvilágra, valamint a természetes élőhelyekre is.hu
dc.language.isohuen
dc.publisherBiológia és Kémia Tanszéken
dc.rightsAttribution-NonCommercial-NoDerivs 3.0 United States*
dc.rights.urihttp://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/*
dc.subjectidőjárási adatokhu
dc.subjecthőmérséklet-változáshu
dc.subjectcsapadékviszonyokhu
dc.subjectvízhálózathu
dc.subjecttermészeti környezethu
dc.titleA Nagydobronyi Vadvédelmi Rezervátum digitális klíma- és hidrológiai térképeinek elkészítéseen
dc.title.alternativeСтворення кліматичних та гідрологічних карт загальнозоологічного заказника загальнодержавного значення „Великодобронський”en
dc.typedc.type.bacheloren
Appears in Collections:Biológia tanszék

Files in This Item:
File Description SizeFormat 
Gabor_A_A_Nagydobronyi_Vadvedelmi_Rezervatum_digitalis_klima_es_hidrologiai_2025.pdfGábor Anna: A Nagydobronyi Vadvédelmi Rezervátum digitális klíma- és hidrológiai térképeinek elkészítése. Biológia és Kémia Tanszék, Beregszász, 2025. 51 p.3.82 MBAdobe PDFView/Open


This item is licensed under a Creative Commons License Creative Commons