A Nagydobronyi Vadvédelmi Rezervátum digitális klíma- és hidrológiai térképeinek elkészítése

Abstract

A dolgozat a Nagydobronyi Vadvédelmi Rezervátum éghajlati sajátosságait vizsgálta az 1961 és 2010 közötti időszak éghajlati adatai alapján. A vizsgálatok alapját a CarpatClim adatbázis szolgáltatta, amely részletes éghajlati információkat tartalmaz a Kárpát-medence térségéről. A kutatás célja az éghajlati változások kimutatása és azok természetre gyakorolt lehetséges hatásainak leírása volt. A rezervátum éghajlata mérsékelten kontinentális. Az évi középhőmérséklet 9,69 °C és 10,31 °C között alakult, a legmagasabb értéket 2007-ben (11,95 °C), a legalacsonyabbat 1985-ben (8,6 °C) mérték. Az éves csapadékmennyiség jelentős változást mutat, a legcsapadékosabb év 2010 volt (1033 mm), míg a legszárazabb 1961-ben volt (426,5 mm). Az időszak évi átlagos csapadékértéke 679 mm körül alakult. A vizsgált időszakban csökkent a fagyos napok száma. Átlagosan 94 fagyos nap fordul elő évente, de a legkeményebb tél 1962-ben volt (123 nap), míg a legenyhébb 1974-ben (54 nap). A nyári napok (Tmax > 25 °C) száma emelkedő tendenciát mutat: a legtöbb ilyen napot 2009-ben rögzítették (109 nap), a legkevesebbet 1980-ban (21 nap). Évente átlagosan 65 nyári nap figyelhető meg. A hőségnapok (Tmax ≥ 30 °C) száma is nőtt, különösen a 2000-es években. A téli napok száma viszont csökkenő tendenciát mutat. A csapadékos napok száma szintén csökkenő irányt vett, különösen a 1990-es években. A legnagyobb pozitív eltérést 1971-ben (+31 nap) és 2010-ben (+28 nap) tapasztaltuk. Vannak olyan időszakok is, amikor több egymást követő évben is csökkent a csapadékos napok száma, például 1992 és 1994 között. A vegetációs időszak hossza, amely a növények fejlődése szempontjából meghatározó, szintén változatos. A leghosszabb vegetációs időszakot 1994-ben rögzítették (312 nap), a legrövidebbet 2003-ban (214 nap). A dolgozatban bemutatott grafikonok és térképek segítségével jól nyomon követhetők az egyes éghajlati mutatók időbeli változásai. Az éghajlati tendenciák alapján kijelenthető, hogy a térség éghajlata melegszik, és a csapadékeloszlás egyre változékonyabbá válik. Ezek a változások hatással vannak a növény- és állatvilágra, valamint a természetes élőhelyekre is.