Munkács város lepkefaunájának (lepidoptera) fénycsapdás vizsgálata

Abstract

Munkácsi (Kárpátalja, Ukrajna) városi környezetben végzett, 2024. április-augusztus közötti fénycsapdás lepkefaunisztikai vizsgálatunk fő célja a terület éjszakai lepkefaunájára vonatkozó hiányos ismeretek bővítése, fajlistájának összeállítása, a potenciális kártevő fajok azonosítása, valamint a lepkék előfordulása és környezeti tényezők közötti kapcsolatok feltárása volt. A vizsgálati időszakban, 65 mintavételezés során összesen 435 Lepidoptera egyedet gyűjtöttünk, amelyekből 343 egyedet sikerült fajszintig meghatározni. Ez 52 fajt jelentett, melyek 13 családba tartoztak. A legmagasabb egyed- és fajszámmal a sodrómolyfélék (Tortricidae) és a fűgyökérrágó molyfélék (Crambidae) családjai képviseltették magukat. A leggyakoribb fajnak a pitypangfúró tükrösmoly (Celypha striana) bizonyult 44 egyeddel, mely 4 hónapon keresztül volt jelen. A lepkék aktivitása alapján az egyed- és családszám augusztusban érte el a maximumát, míg a kezdeti, áprilisi időszakban alacsonyabb aktivitás volt jellemző. A gyűjtött anyagban több, gazdasági szempontból is jelentős kártevő fajt azonosítottunk, mint például a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis), az almamoly (Cydia pomonella), a káposztamoly (Plutella xylostella), a lisztmoly (Ephestia kuehniella) és a ruhamoly (Tineola bisselliella). A lepkefajok előfordulása és a vizsgált környezeti tényezők (hőmérséklet, csapadék, páratartalom, légnyomás, holdfázis) kapcsolatát redundanciaanalízissel (RDA) vizsgáltuk. Bár a modell statisztikailag nem volt szignifikáns (F=1,156; p=0,197), az elemzés mégis rámutatott bizonyos ökológiai tendenciákra. Úgy tűnik, a hőmérséklet befolyásolta legerősebben a lepkék jelenlétét: néhány faj, mint a Celypha striana, Epermenia iniquella és a Syricoris lacunana a melegebb időszakokat preferálják, míg mások (pl. egyes Tortricidae fajok, Thisanotia chrysonuchella, Idaea seriata) a hűvösebb periódusokban aktívabbak. A holdfény erősségének kisebb szerepe volt a fajok eloszlásában, bár pár fajnál, mint a Thisanotia chrysonuchella és a Tineola bisselliella, úgy tűnt, hogy ez is befolyásolhatja az aktivitásukat. Eredményeink hozzájárulnak Munkács város és tágabb környezete lepkefaunájának jobb megismeréséhez, hiánypótló faunisztikai alapadatokat szolgáltatva egy eddig kevéssé kutatott területről. Az azonosított kártevő fajok és a környezeti tényezőkkel való kapcsolatok előzetes vizsgálata alapot teremt további célzott ökológiai és növényvédelmi kutatásokhoz.