Herpetofauna vizsgálata a Gyulai-hegy térségében

Abstract

A kutatási területen három kijelölt transzektben végeztem fajfelmérést, melynek során a hüllő- és kétéltűfajok előfordulását és gyakoriságát vizsgáltam. A vizsgálatok során több különböző faj egyedeit sikerült megfigyelnem, többek között vízisiklót (Natrix natrix), rézsiklót (Coronella austriaca), erdei siklót (Zamenis longissimus), közönséges lábatlangyíkot (Anguis fragilis), mocsári teknőst (Emys orbicularis), fürge gyíkot (Lacerta agilis), zöld gyíkot (Lacerta viridis), kis tavibékát (Pelophylax lessonae), nagy tavibékát (Pelophylax ridibundus), sárgahasú unkát (Bombina variegata), barna varangyot (Bufo bufo), zöld varangyot (Bufotes viridis), barna ásóbékát (Pelobates fuscus), pettyes gőtét (Lissotriton vulgaris), közönséges tarajos gőtét (Triturus cristatus), erdei békát (Rana dalamtina) és foltos szalamandrát (Salamandra salamandra). Az összegyűjtött adatokat rendszerezve táblázatba foglaltam, amely tartalmazza a megfigyelt fajokat, előfordulási helyeiket, és a megfigyelések gyakoriságát. A táblázat mellett rövid, fajonkénti jellemzéseket is készítettem, amelyek bemutatják az egyes fajok legfontosabb biológiai és ökológiai tulajdonságait. Emellett a vizsgált élőhelyekről is készítettem rövid leírásokat, amelyek kitérnek a környezeti jellemzőkre, a növényzeti struktúrára, a víztestek típusaira és az esetleges antropogén hatásokra. A vizsgálati eredmények alapján összehasonlítást végeztem a három transzekt fajgazdagsága és egyedszámai között. A cél az volt, hogy feltérképezzem, melyik élőhely milyen fajokat és milyen egyedszámban képes eltartani, illetve hogyan változik a fajok előfordulása az év folyamán. Az adatokat statisztikai módszerekkel átlagoltam, majd az eredményeket évszakonkénti bontásban diagramok segítségével ábrázoltam, hogy jól láthatóvá váljanak a szezonális változások a fajösszetételben és egyedszámban. Ez az elemzés lehetővé tette a herpetofauna fajösszetételének és területi eloszlásának jobb megértését, valamint hozzájárult a helyi biodiverzitás alaposabb feltérképezéséhez. Az eredmények egyúttal hasznos alapot nyújthatnak a természetvédelmi intézkedések megalapozásához is, különösen a kiemelten érzékeny vagy veszélyeztetett fajok és élőhelyek esetében.