A geometriai gondolkodás és a digitális írástudás kapcsolata

Abstract

A modern oktatási stratégia elengedhetetlen részévé vált a digitális eszközök használata úgy tanárok, mint diákok körében. A 21. század oktatásának egyik legnagyobb kihívása, hogy a tanulók képesek legyenek eligazodni a digitális világ összetett problémáiban. Ezeknek a képességeknek az alapját a logikus és algoritmikus gondolkodás alkotja, melynek a fejlesztésében a geometriai gondolkodás játssza a fő szerepet. A geometriai gondolkodás magába foglalja a geometriai fogalmak megértését, azok alkalmazását a problémák és feladatok megoldására. A geometriai gondolkodás fejlesztése fontos, mert segít a tanulóknak megérteni a térbeli világot és megoldani ezek során felmerülő problémákat.[4.] Ez egyfajta kognitív edzőterem, melynek köszönhetően tanulunk meg rendszerezni és lépésről lépésre gondolkodni – pont úgy, ahogy a digitális világban való problémamegoldás is megkívánja. A geometria fontos része a tudásszerzés során, hiszen fejleszti a síkbeli és térbeli látást, logikai következtetési képességet és az absztrakciós készséget. Amikor egy geometriai feladat során be kell bizonyítani például két háromszög egybevágóságát, nem csupán képleteket alkalmazunk, hanem stratégiai döntéseket hozunk, összefüggéseket keresünk és információt rendszerezünk. Ezek a kognitív műveletek az informatikai és digitális problémamegoldás alapjaiként szerepelnek. [2.] Dina van Hiele-Geldof és Pierre van Hiele házaspár 1950-ben kidolgoztak egy olyan rendszert, amely segít felmérni a geometriai tudást a tanulóknál. Ez a rendszer 5 szintre van osztva, melyek egymásra épülnek. Igaz, mikor vizsgálták, rájöttek, hogy nem mindenki rendelkezik fejlett geometriai tudással, így egy nulladik szint is létrejött az öt mellé. Ha az előző szintet nem sikerül teljesíteni, akkor nem tudnak tovább lépni a következőre, és a teljesített szint lesz a geometriai tudásuk szintje. [4].