Please use this identifier to cite or link to this item:
https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/5918| Title: | Izland NATO-tagságának politikai jelentősége |
| Authors: | Tóth Rebeka Sára Darcsi Karolina Дорчі Кароліна |
| Keywords: | Izland;NATO;politika |
| Issue Date: | 2025 |
| Publisher: | II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem |
| Type: | dc.type.conferenceAbstract |
| Citation: | In Csernicskó István, Maruszinec Marianna, Molnár D. Erzsébet, Mulesza Okszána és Melehánics Anna (szerk.): A biztonság szerepe a határon átnyúló és nemzetközi együttműködésben. Nemzetközi tudományos és szakmai konferencia Beregszász, 2025. október 8–9. Absztraktkötet. Beregszász, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem, 2025. pp. 296-297. |
| Abstract: | Izland NATO-tagsága különleges helyet foglal el a nemzetközi biztonságpolitikában. A szigetország 1949-ben, a hidegháború kezdetén csatlakozott a NATO-hoz, annak ellenére, hogy nincs saját hadserege. Ez az ellentmondás, hogy egy állam katonai erő nélkül válik egy katonai szövetség tagjává a mai napig izgalmas kérdéseket vet fel Izland külpolitikájával és nemzetközi szerepével kapcsolatban. Izland biztonságpolitikai helyzete egyedi, mivel a NATO-tagság biztosítja számára a védelmet, miközben ő maga nem járul hozzá közvetlen katonai eszközökkel a szövetség működéséhez. Az ország földrajzi elhelyezkedése (az Atlanti-óceán északi részén) stratégiai szempontból kiemelten fontos, különösen a légi és tengeri mozgások ellenőrzése szempontjából. Ez tette lehetővé, hogy Izland már a második világháború idején is fontos szerepet töltsön be a nagyhatalmak számára, majd később a NATO keretein belül. Ugyanakkor a NATO-tagság kezdettől fogva vitákat váltott ki az izlandi belpolitikában. A döntés, hogy az ország külföldi katonai jelenlétet engedélyez a saját területén, sokáig erős társadalmi ellenállással találkozott. A különböző politikai pártok és mozgalmak másként értékelték a tagság előnyeit és hátrányait, különösen a szuverenitás kérdése és a külpolitikai függetlenség szempontjából. A tagság így nemcsak külpolitikai döntés volt, hanem hosszú távon is formálta az ország belpolitikai vitáit és identitását. A tézis célja az, hogy bemutassa, hogyan alakult Izland viszonya a NATO-hoz az elmúlt évtizedekben, milyen politikai és társadalmi tényezők befolyásolták a tagság megítélését, és milyen szerepet tölt be ma a szövetségben egy olyan ország, amely nem rendelkezik hadsereggel. A kérdés megértéséhez fontos figyelembe venni Izland történelmi tapasztalatait, földrajzi helyzetét, valamint a nemzetközi rendszerben betöltött sajátos szerepét. Ez a különleges helyzet (egy hadsereg nélküli állam aktív részvétele egy katonai szövetségben) segít jobban megérteni a biztonságpolitika tágabb értelmezését, és azt is, hogyan lehet egy ország politikai jelentősége nagyobb, mint amit a katonai képességei alapján várnánk. |
| Description: | Teljes kiadvány: https://kme.org.ua/uk/publications/rol-bezpeki-v-transkordonnomu-ta-mizhnarodnomu-spivrobitnictvi/ |
| URI: | https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/5918 |
| ISBN: | 978-617-8143-50-3 (puhatáblás) 978-617-8143-51-0 (PDF) |
| metadata.dc.rights.uri: | http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/ |
| Appears in Collections: | A biztonság szerepe a határon átnyúló és nemzetközi együttműködésben Darcsi Karolina |
Files in This Item:
| File | Description | Size | Format | |
|---|---|---|---|---|
| Izland_NATO_tagsaganak_politikai_jelentosege_2025.pdf | In Csernicskó István, Maruszinec Marianna, Molnár D. Erzsébet, Mulesza Okszána és Melehánics Anna (szerk.): A biztonság szerepe a határon átnyúló és nemzetközi együttműködésben. Nemzetközi tudományos és szakmai konferencia Beregszász, 2025. október 8–9. Absztraktkötet. Beregszász, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem, 2025. pp. 296-297. | 10 MB | Adobe PDF | View/Open |
This item is licensed under a Creative Commons License



