Please use this identifier to cite or link to this item: https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/5918
Title: Izland NATO-tagságának politikai jelentősége
Authors: Tóth Rebeka Sára
Darcsi Karolina
Дорчі Кароліна
Keywords: Izland;NATO;politika
Issue Date: 2025
Publisher: II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem
Type: dc.type.conferenceAbstract
Citation: In Csernicskó István, Maruszinec Marianna, Molnár D. Erzsébet, Mulesza Okszána és Melehánics Anna (szerk.): A biztonság szerepe a határon átnyúló és nemzetközi együttműködésben. Nemzetközi tudományos és szakmai konferencia Beregszász, 2025. október 8–9. Absztraktkötet. Beregszász, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem, 2025. pp. 296-297.
Abstract: Izland NATO-tagsága különleges helyet foglal el a nemzetközi biztonságpolitikában. A szigetország 1949-ben, a hidegháború kezdetén csatlakozott a NATO-hoz, annak ellenére, hogy nincs saját hadserege. Ez az ellentmondás, hogy egy állam katonai erő nélkül válik egy katonai szövetség tagjává a mai napig izgalmas kérdéseket vet fel Izland külpolitikájával és nemzetközi szerepével kapcsolatban. Izland biztonságpolitikai helyzete egyedi, mivel a NATO-tagság biztosítja számára a védelmet, miközben ő maga nem járul hozzá közvetlen katonai eszközökkel a szövetség működéséhez. Az ország földrajzi elhelyezkedése (az Atlanti-óceán északi részén) stratégiai szempontból kiemelten fontos, különösen a légi és tengeri mozgások ellenőrzése szempontjából. Ez tette lehetővé, hogy Izland már a második világháború idején is fontos szerepet töltsön be a nagyhatalmak számára, majd később a NATO keretein belül. Ugyanakkor a NATO-tagság kezdettől fogva vitákat váltott ki az izlandi belpolitikában. A döntés, hogy az ország külföldi katonai jelenlétet engedélyez a saját területén, sokáig erős társadalmi ellenállással találkozott. A különböző politikai pártok és mozgalmak másként értékelték a tagság előnyeit és hátrányait, különösen a szuverenitás kérdése és a külpolitikai függetlenség szempontjából. A tagság így nemcsak külpolitikai döntés volt, hanem hosszú távon is formálta az ország belpolitikai vitáit és identitását. A tézis célja az, hogy bemutassa, hogyan alakult Izland viszonya a NATO-hoz az elmúlt évtizedekben, milyen politikai és társadalmi tényezők befolyásolták a tagság megítélését, és milyen szerepet tölt be ma a szövetségben egy olyan ország, amely nem rendelkezik hadsereggel. A kérdés megértéséhez fontos figyelembe venni Izland történelmi tapasztalatait, földrajzi helyzetét, valamint a nemzetközi rendszerben betöltött sajátos szerepét. Ez a különleges helyzet (egy hadsereg nélküli állam aktív részvétele egy katonai szövetségben) segít jobban megérteni a biztonságpolitika tágabb értelmezését, és azt is, hogyan lehet egy ország politikai jelentősége nagyobb, mint amit a katonai képességei alapján várnánk.
Description: Teljes kiadvány: https://kme.org.ua/uk/publications/rol-bezpeki-v-transkordonnomu-ta-mizhnarodnomu-spivrobitnictvi/
URI: https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/5918
ISBN: 978-617-8143-50-3 (puhatáblás)
978-617-8143-51-0 (PDF)
metadata.dc.rights.uri: http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/
Appears in Collections:A biztonság szerepe a határon átnyúló és nemzetközi együttműködésben
Darcsi Karolina

Files in This Item:
File Description SizeFormat 
Izland_NATO_tagsaganak_politikai_jelentosege_2025.pdfIn Csernicskó István, Maruszinec Marianna, Molnár D. Erzsébet, Mulesza Okszána és Melehánics Anna (szerk.): A biztonság szerepe a határon átnyúló és nemzetközi együttműködésben. Nemzetközi tudományos és szakmai konferencia Beregszász, 2025. október 8–9. Absztraktkötet. Beregszász, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem, 2025. pp. 296-297.10 MBAdobe PDFView/Open


This item is licensed under a Creative Commons License Creative Commons