Please use this identifier to cite or link to this item: https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/814
Full metadata record
DC FieldValueLanguage
dc.contributor.authorSzamborovszkyné Nagy Ibolyahu
dc.contributor.authorСамборовскі-Нодь Ібояuk
dc.contributor.authorIbolya Szamborovszky-Nagyen
dc.date.accessioned2021-05-11T11:47:02Z-
dc.date.available2021-05-11T11:47:02Z-
dc.date.issued2016-
dc.identifier.citationIn Molnár D. Erzsébet – Molnár D. István (szerk.): A kommunizmus áldozatai, rehabilitációs alternatívák Kelet-Közép Európában. Beregszász-Ungvár, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola-„RIK-U” Kft., 2016. pp. 130-153.en
dc.identifier.isbn978-617-7404-04-9-
dc.identifier.urihttps://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/814-
dc.descriptionhttps://opac3.brff.monguz.hu:443/hu/record/-/record/bibBRF00002569en
dc.descriptionhttps://kmf.uz.ua/hu/kiadvanyaink/kommunizmus-aldozatai-rehabilitacios-alternativak-kelet-kozep-europaban/en
dc.description.abstractAz 1944-ben vidékünkön elindult hatalomváltás valós eseményeiről, azok lezajlásáról a mi generációnk vajmi keveset tudott, tudhatott meg 1991 előtt, főleg a nyomdatermékekből nem. A szovjet rendszer egyik hatalmi sarokköve volt az emberek megfélemlítése, amely aztán beivódott az utódokba is, mert szüleink ugyan nem beszéltek róla, mi is történt velük, a környezetükben, de a gyermekek zsigeri szinten érzékelték szüleik félelmét, iszonyodását. Az átélt személyes és közösségi trauma azonban kisugárzott a leszármazottakra is. Így olyan generációs/nemzedéki emlékezet alakult ki, amelynek alapját a félelem adta, s amely másokat is arra késztetett, hogy a titkot, amelyről gyakran csak sejtéseik voltak, ne bolygassák. A kommunizmus valós áldozatait (és kollaborálókat is) csak jóval azok halála után ismerhettük meg. Ám a kollektív kulturális emlékezetet meg kell tisztítanunk a rárakódott hazugságoktól, hogy az utánunk következő generáció e fölös terhek nélkül tudjon továbblépni a mindig változó világba. Halmozottan igaz ez vidékünk magyar nemzetrészére. Az alábbi munkát – címe vagy tartalma szerint – akár esettanulmányi kategóriába is lehet sorolni, ám a besorolástól függetlenül az volt a célom, hogy a makrotörténeti szinten többé-kevésbé jól feltárt időszak eseményeit egy kisebb közegben láttassam. Kifejezett szándékom volt, hogy a falu mint közösség életében 1944-el kezdődően végbement gyökeres változások lezajlását úgy tárjam fel, ahogyan az lezajlott, és ahogyan azt a mindennapok szintjén megélhették az emberek, mert a nagypolitikából már ismert események mögött emberi sorsok formálódtak, törtek meg, értek véget vagy korcsosodtak el.hu
dc.language.isohuen
dc.publisherII. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola-„RIK-U” Kft.en
dc.rightsAttribution-NonCommercial-NoDerivs 3.0 United States*
dc.rights.urihttp://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/*
dc.subjectNagybereghu
dc.subjectszovjetesítéshu
dc.subjectelhurcolásokhu
dc.subjectdeportálásokhu
dc.title„Amiről sokáig beszélni sem volt szabad”en
dc.title.alternativeLapok Nagybereg meg nem írt történetébőlen
dc.typedc.type.studyen
Appears in Collections:Szamborovszkyné Nagy Ibolya

Files in This Item:
File Description SizeFormat 
SZNI_Amirol_sokaig_beszelni_sem_volt_szabad_2016.pdfIn Molnár D. Erzsébet – Molnár D. István (szerk.): A kommunizmus áldozatai, rehabilitációs alternatívák Kelet-Közép Európában. Beregszász-Ungvár, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola-„RIK-U” Kft., 2016. pp. 130-153.2.12 MBAdobe PDFView/Open


This item is licensed under a Creative Commons License Creative Commons