Please use this identifier to cite or link to this item: http://dspace.kmf.uz.ua:8080/jspui/handle/123456789/109
Title: A hangos olvasás és a szövegértés kapcsolata angol mint idegen nyelvből
Other Titles: The relationship between reading aloud and reading comprehension in English as a foreign language
Authors: Huszti Ilona
Густі Ілона
Keywords: hangos olvasás;szövegértés;angol nyelv
Issue Date: 2011
Publisher: Tinta Könyvkiadó
Type: dc.type.article
Citation: In Modern Nyelvoktatás: a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesületének folyóirata. 2011. augusztus. XVII. évfolyam, 2-3. szám. pp. 49-68.
Series/Report no.: A Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesületének folyóirata;XVII. évfolyam, 2-3. szám
Abstract: Abstract. This study presents a part of a larger investigation on reading miscues. It seeks answers to the question how reading aloud and reading comprehension are related. The aim of the study was to establish whether readers understand the meaning of the text they read out loud. Participants were 44 twelve-year-old learners of English as a foreign language. Learners were interviewed about their own perceptions of how much they understood of what they had read aloud. The answers were checked with the help of two comprehension measures, retelling and comprehension questions. The results suggest that reading aloud is not an effective way of developing reading for comprehension because it does not allow readers to focus on meaning. Rather, it forces learners to concentrate on how to pronounce separate words and phrases.
Absztrakt. A kutatás a hangos olvasás és az olvasott szöveg értése közötti kapcsolat feltárását tűzte ki célul, 44 magyar anyanyelvű, kárpátaljai iskolában angolul tanuló 12 éves diák vizsgálatával. Kárpátalja Ukrajna egyik közigazgatási régiója, lakosságának száma 1 250 000, akik közül mintegy 150 ezren magyar nemzetiségűnek vallják magukat. Ennek a nemzeti kisebbségnek 106 magyar tannyelvű iskolája van, melyek szerves részét képezik Ukrajna közoktatási rendszerének. Ezen iskolák mindegyike legalább három nyelvet tanít: a magyart mint a tanulók anyanyelvét, az ukránt mint az állam hivatalos nyelvét és egy idegen nyelvet: angolt, németet vagy franciát. Az utóbbi időben nagyobb az érdeklődés és az igény az angol iránt. A Szovjetunió 1991-es összeomlásáig az országban a legelterjedtebb idegennyelvoktatási módszer a nyelvtani-fordító volt. Azóta a kommunikatív módszer alkalma - zása a mérvadó (Nemzeti Idegennyelvi Tanterv a 2–12. osztály számára 2001), bár a „régi hagyományok” egyes maradványai (mint például a hangos olvasás) most is jelen vannak az iskolákban. A kárpátaljai magyar iskolákban az angolórákon elterjedt a tanulói hangos olvasás alkalmazása (Huszti 2002, 2003). Néhány kutató (például Helgesen és Gakuin 1993) ennek az eljárásnak a hagyományos módon történő alkalmazása ellen érvel. Empirikus bizonyítékokat kell keresnünk, hogy bebizonyítsuk vagy megcáfoljuk a szakirodalomnak a hangos olvasásról szóló téziseit. Ez volt a legfőbb oka és célja a jelen kutatásnak.
URI: http://dspace.kmf.uz.ua:8080/jspui/handle/123456789/109
ISSN: 1219-638X
metadata.dc.rights.uri: http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/
Appears in Collections:Huszti Ilona

Files in This Item:
File Description SizeFormat 
Huszti_I_A hangos_olvasas_es_a_szovegertes_kapcsolata_angol_2011.pdfIn Modern Nyelvoktatás: a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesületének folyóirata. 2011. augusztus. XVII. évfolyam, 2-3. szám. pp. 49-68.963.49 kBAdobe PDFView/Open


This item is licensed under a Creative Commons License Creative Commons