Please use this identifier to cite or link to this item:
https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/5165
Title: | A tiszaháti magyar falvak társadalmi-gazdasági átalakulása a rendszerváltás után |
Other Titles: | Соціально-економічна трансформація угорських сіл Тісахата після зміни режиму |
Authors: | Molnár Vivien Dominika Молнар Вівіен Домініка |
Keywords: | Tiszahát;rendszerváltás;Kárpátalja;Szabolcs-Szatmár-Bereg megye;Тісахат;зміна режиму;Закарпаття;Саболч-Сатмар-Березька область |
Issue Date: | 10-Jun-2025 |
Publisher: | Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék |
Type: | dc.type.master |
Citation: | Molnár Vivien Dominika: A tiszaháti magyar falvak társadalmi-gazdasági átalakulása a rendszerváltás után. Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék, Beregszász, 2025. 113 p. |
Abstract: | A dolgozat a Tiszahát térségének – konkrétan a magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részének és a vele szomszédos kárpátaljai területeknek – rendszerváltást követő társadalmi-gazdasági átalakulását vizsgálja. Bár földrajzilag csupán egy határ választja el e falvakat, a politikai, gazdasági és kulturális fejlődés drámai eltérései révén két egymástól elidegenedett világ jött létre. A kutatásban szakirodalmi és kvalitatív kérdőíves interjúk és visszaemlékezések módszerével révén került feltárásra a helyi lakosok szubjektív tapasztalatait az 1990-es, 2000-es és 2010-es évek első feléből a rendszerváltás következményeiről.
Az eredmények rámutatnak, hogy míg Magyarországon a rendszerváltás pozitív fordulatot hozott, addig Kárpátalján súlyos gazdasági visszaesés és társadalmi bizonytalanság következett be, s a legtöbb kérdésben a változás megélése jelentősen eltért a két oldalon. A szovjetunió bukásával a szabad határmozgás és kereskedelem nem hozott újraegyesülést, sőt, újabb feszültségeket és bizalmatlanságot eredményezett, amit gazdasági diszkord, a kivándorlási arányok, a határmenti csempészet elterjedtsége és az identitásvesztés is tükröz.
A Tiszahát egykori egysége mára felbomlott, a térség két részre szakadt, az ukrajnai Kárpátaljára és magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére, amelyek immár külön társadalmakat, világnézeteket és jövőképeket képviselnek, dacára hosszú közös történelmüknek és nyelvi-kulturális gyökereiknek. Резюме. У цій роботі досліджується соціально-економічна трансформація регіону Тисагать — зокрема східної частини угорського медьє Саболч-Сатмар-Берег та прилеглих районів Закарпаття — після зміни політичного режиму. Хоча ці села розділяє лише державний кордон, через суттєві відмінності в політичному, економічному та культурному розвитку сформувалися два дедалі відчуженіших світи. У дослідженні використано аналіз наукової літератури, а також якісні методи — інтерв’ю за анкетою та усні свідчення, що розкривають суб’єктивний досвід місцевих жителів щодо наслідків політичних змін у 1990-х, 2000-х роках і на початку 2010-х. Результати показують, що в Угорщині зміна режиму принесла позитивні зміни, тоді як у Закарпатті відбулося серйозне економічне падіння та соціальна нестабільність. Сприйняття змін по обидва боки кордону суттєво відрізнялося. Після розпаду Радянського Союзу відкритість кордонів і розвиток торгівлі не призвели до возз’єднання, а навпаки — спричинили нові напруження та недовіру, що проявляється в економічній нерівності, високих показниках еміграції, поширеності прикордонної контрабанди та втраті ідентичності. Колишня єдність Тисагаті розпалася: регіон поділився на українське Закарпаття та угорське Саболч-Сатмар-Берег, які тепер представляють окремі суспільства, світогляди та уявлення про майбутнє — попри їхню довгу спільну історію та мовно-культурні корені. |
URI: | https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/5165 |
metadata.dc.rights.uri: | http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/ |
Appears in Collections: | Történelem és társadalomtudományi tanszék |
Files in This Item:
File | Description | Size | Format | |
---|---|---|---|---|
Molnar_Vivien_Dominika.pdf | Molnár Vivien Dominika: A tiszaháti magyar falvak társadalmi-gazdasági átalakulása a rendszerváltás után. Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék, Beregszász, 2025. 113 p. | 5.93 MB | Adobe PDF | View/Open |
This item is licensed under a Creative Commons License