Please use this identifier to cite or link to this item: http://dspace.kmf.uz.ua:8080/jspui/handle/123456789/558
Full metadata record
DC FieldValueLanguage
dc.contributor.authorOrosz Ildikóhu
dc.contributor.authorОрос Ільдікоuk
dc.contributor.authorOros Ildikoen
dc.date.accessioned2021-01-22T08:15:29Z-
dc.date.available2021-01-22T08:15:29Z-
dc.date.issued2009-
dc.identifier.citationIn Molnár Eleonóra, Orosz Ildikó: Oktatásügy határon. Ungvár, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, 2009. pp. 23-39.-
dc.identifier.isbn978-966-7670-40-5-
dc.identifier.urihttp://dspace.kmf.uz.ua:8080/jspui/handle/123456789/558-
dc.description.abstractA kárpátaljai magyar közösség munkaerő-piaci esélyei jelentősen javíthatók az anyanyelvi felnőttképzési rendszer minél szélesebb körű kiterjesztésével. A globalizálódó, a szak­ tudást, nyelvtudást és számítógépes ismereteket ma már szinte alapkövetelménynek tekintő modern munkaerő-piaci kihívásokkal ugyanis csak az a potenciális munkavállaló képes sikeresen megbirkózni, aki szakképzett; anyanyelve mellett beszéli az államnyelvet és még legalább egy világnyelv alapjait; rendelkezik legalább alapfokú számítástechnikai ismeretekkel; felismeri a munkaerő-piaci trendeket, a felvevőpiac kínálkozó lehetőségeit. Ahhoz azonban, hogy az átlagos kárpátaljai magyar munkavállaló a jelenleg átstrukturálódó, egyre inkább kapitalizálódó ukrajnai és ezen belül kárpátaljai munkaerőpiacon rendelkezzék ezekkel a készségekkel, olyan képzési struktúrát kell létrehozni, amely képes felkészíteni az embereket ezekre a követelményekre. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola eddigi felnőttképzési tapasztalatai (azok a tanfolyamok és képzési programok, amelyeket az elmúlt években indítottunk) azt igazolják, hogy jelentős igény mutatkozik az ilyen jellegű képzésekre. Ez pedig azt jelenti, hogy a munkavállalók már hallják az új idők új dalait, és szeretnének minél kedvezőbb helyzetbe kerülni, ezért pedig hajlandók akár az iskolapadba is beülni. Ám azt is látnunk kell, hogy a lakosság legnagyobb és legkiszolgáltatottabb része képtelen önköltséges, fizetett alapon működő felnőttképzési rendszerben elsajátítani a szükséges ismereteket. Ezt figyelembe véve olyan felnőttképzési struktúra kialakítására van szükség, amely (legalább részben) állami támogatással működik. Mivel azonban jelenleg Ukrajnában nem nagyon látjuk az állami tőke bevonásának lehetőségét, illetve a munkaerőhiánnyal rendelkező munkáltatók sem érdekeltek abban, hogy a képzési szektorba invesztáljanak, célszerű a magyarországi kormánytámogatások, pályázati források ilyen célokra való bevonása. Ha elfogadjuk, hogy a rendszerváltást követően mindegyik magyar kormány kinyilvánította, hogy a határon túli magyarok szülőföldjén maradá­ sában érdekelt, akkor az ilyen jellegű támogatás sokkal inkább befektetésnek, mintsem alamizsnának definiálható.hu
dc.language.isohuen
dc.publisherKárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségen
dc.rightsAttribution-NonCommercial-NoDerivs 3.0 United States*
dc.rights.urihttp://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/*
dc.subjectkárpátaljai oktatáshu
dc.subjectfelnőttképzéshu
dc.titleA kárpátaljai magyar felnőttképzés rendszereen
dc.typedc.type.chapteren
Appears in Collections:Orosz Ildikó

Files in This Item:
File Description SizeFormat 
40A-kárpátaljai-magyar-felnőttképzés-rendszere (1).pdfIn Molnár Eleonóra, Orosz Ildikó: Oktatásügy határon. Ungvár, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, 2009. pp. 23-39.1.02 MBAdobe PDFView/Open


This item is licensed under a Creative Commons License Creative Commons