Egy nagy múltú közösség töredékes emlékei

Abstract

Az egyháztörténet-írás ambivalens diszciplína, ám ha azt a helytörténet felől közelítjük meg, akkor sokkal hozzáférhetőbbé és érthetőbbé válik a széles közönség számára is. Ez a szemlélet fölerősödik abban az esetben, ha egy bizonyos településről van szó és nem egyházi szervezetben vagy rendszerben gondolkodunk. Alábbi tanulmány az egykori mezőváros, Nagybereg helvét hitvallású református közösségének történetét vezeti végig lineáris módon, nem felejtkezve meg arról sem, hogy a reformáció előtt a településen nem pogányok, hanem római katolikusok éltek, hisz a közösség jelenlegi templomát is a római katolikusok építették anno. Szomorúan kell azonban tudomásul vennünk, hogy a XX. században hánytatott sorsú vidéken a felekezetek írásos forrásai még inkább megszenvedték az államhatalmi váltásokat, mint a világiak. Ennek következtében csak töredékesen vagyunk képesek megrajzolni a nagy múltú mezőváros református közösségének immár majd fél ezredévnyi történetét.

Abstract. Church history writing is an ambivalent discipline, but if it is approached from the local history research, it becomes more accessible and understandable for the general public. This view is even strengthened when it comes to a particular settlement and we are not concerned about a church organization or system. The current study follows in a linear way, the history of the Helvetic Confession of the Reformed community of Nagybereg, the former market town, bearing in mind that prior to the Reformation the settlement had not been populated by pagans but Roman Catholics who once built the church of the current community. We must, however, sadly note that in the 20th century, in the vicissitudes of this countryside life the written sources of the denominations suffered even more from state power transformations than the secular ones. As a result, we are only able to partially outline the history of half a thousand year old reformed community of the long-standing market town.