Будь ласка, використовуйте цей ідентифікатор, щоб цитувати або посилатися на цей матеріал: https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/handle/123456789/178
Назва: Концепция судьбы в романах В.Гроссмана «Жизнь и судьба» и И.Кертеса «Обездоленность»
Інші назви: A sors koncepciója Vaszilij Grosszman Élet és sors, illetve Kertész Imre Sorstalanság című regényében
Автори: Барань Адальберт
Bárány Béla
Baran Adalbert
Ключові слова: концентрационный лагерь;диалог;тоталитарная система
Дата публікації: 2008
Видавництво: Univerzita Mateja Bela
Вид документа: dc.type.article
Бібліографічний опис: In František Alabán (szerk. biz. eln.): Kontextus – Filológia – Kultúra II. Nemzetközi tudományos konferencia anyaga Besztercebánya 2007. május 30. Banská Bystrica, Univerzita Mateja Bela, 2008. pp. 137-146.
Короткий огляд (реферат): Резюме. Трагические судьбы и жизни, показанные через образы героев романа В. Гроссмана «Жизнь и судьба» и И. Кертеса «Обездоленность», грозят и человечеству XXI века, на что обращают внимание читателей и сами писатели. Цель статьи состоит в том, чтобы посредством исследуемых романов, обратить внимание читателей на то, что проблема массовых национальных репрессий все сильней и сильней дает о себе знать и сегодня. Нельзя уничтожать людей, что сегодня все чаще и чаще повторяется, все в новых и новых формах.
A tanulmányban a sors koncepciója kerül összehasonlításra Vaszilij Grosszman orosz író Élet és sors, illetve Kertész Imre Nobel-díjas magyar író Sorstalanság című regényében. A regényekben a szerzők sajátságos emberi sorsmodelleket konstruáltak, pontosan és logikusan rámutattak azokra az összetevő elemekre és részletekre a modellek szerkezetében, melyek aktív fizikai és erkölcsi erejüknél fogva megváltoztatták a XX. századi ember egész életét, elősegítették személyiségének teljes leépülését, meghatározták sorsát. A sorsmodell hatalmas erejű összetevője, barbárságot generáló és működésbe hozó mechanizmusa Sztálin és Hitler eszméi voltak, amelyek az embereknek az állami hatalomnak való teljes mértékű alárendeltségében testesültek meg. Ezeknek az eszméknek köszönhetően Grosszman és Kertész hőseinek sorsában nincs helye az egyéniség saját, szuverén akaratának, ezekben a sorsokban a döntő szerepet az állam mindent elnyomó ereje játssza. Sztálin és Hitler politikai terrorja kiirtotta az élet olyan elválaszthatatlan és fontos strukturális elemeit, mint a szabadság, az egyéniség, az emberi jellem megismételhetetlensége. A hősök sorsa a regényekben „véletlenszerű", „rossz", „elkerülhetetlen", „nemes", „szigorú". Sorsuk a történelemtől, az időtől függ, és azok hatása alatt áll.
Опис: https://www.kmf.uz.ua/hun114/letoltes/acta/acta2009_1.pdf
https://opac3.brff.monguz.hu:443/hu/record/-/record/123857
URI (Уніфікований ідентифікатор ресурсу): http://dspace.kmf.uz.ua:8080/jspui/handle/123456789/178
ISBN: 978-80-8083-581-1
metadata.dc.rights.uri: http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/
Розташовується у зібраннях:Bárány Béla

Файли цього матеріалу:
Файл Опис РозмірФормат 
Barany_B_Koncepcija_sudbi_v_romanah_2008.pdfIn František Alabán (szerk. biz. eln.): Kontextus – Filológia – Kultúra II. Nemzetközi tudományos konferencia anyaga Besztercebánya 2007. május 30. Banská Bystrica, Univerzita Mateja Bela, 2008. pp. 137-146.2.52 MBAdobe PDFПереглянути/Відкрити
Barany_B_A_sors_koncepcioja_2009.pdfIn Acta Beregsasiensis: a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tudományos évkönyve. 2009. VIII. évfolyam, 1. kötet. pp. 113-122.334.31 kBAdobe PDFПереглянути/Відкрити


Ліцензія на матеріал: Ліцензія Creative Commons Creative Commons